A válság ígéretes és dinamikus felzárkózási trendeket szakított meg az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokban, de egyben lehetőséget nyújt arra, hogy egy egészségesebb szerkezetű gazdasági növekedés induljon el a térségben - mondta Vida Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (MTA-VKI) tudományos főmunkatársa szerdán. A szakértő szerint az újfajta gazdasági növekedés alapját a magasabb hozzáadott értékű termékek exportja, valamint az újraelosztási és adópolitika reformja teremtheti meg.
A szakértő ugyanakkor hozzáfűzte: számolni kell azzal, hogy a tíz tagállam felzárkózása várhatóan a válság előttinél lassabb lesz. Kiemelte: az eurozóna gyenge pontja a foglalkoztatottság, a válság ugyanakkor pozitívan hatott a folyó fizetési mérleg alakulására, mivel visszaesett az import, a 2010-es export volumene pedig megközelíti a válság előtti szintet. Magyarországra vonatkozóan Vida Krisztina hangsúlyozta: a jövőben exporttevékenységre, viszonylag jó termelékenységre és munkaerőköltségre lehet építeni, de növelni kell a foglalkoztatást, az innovációt, és a beruházási tevékenységet is.
Inotai András szakértő úgy vélekedett, Magyarországon az államadósság csökkentése a helyes irány, de néhány év alatt 80 százalékos GDP-arányos államadósságot csak nagy áron lehet 60 százalékra csökkenteni. Egy drasztikus államadósság-csökkentés Inotai szerint korlátozza a növekedési kilátásokat.