Három írást is közölt a Times a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. Vezércikkének alcíme szerint a médiakorlátozások sértik a szabadságjogokat és az európai értékeket, míg Karacs Imre publicisztikájában arról ír, válsággal szembesülhet az EU a médiatörvény miatt. A harmadik írás úgy fogalmaz, Magyarországot nem szabad összekeverni a putyini Oroszországgal.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
„Sokszor kellett egyes nagytőkések viselkedése miatt tartaniuk a hátukat a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, így a sajtó munkatársainak is”.
Egyetlen szó sem jelent meg az elmúlt napok szakmai médiatörvény-bírálatairól az oly független és objektív Telexen – hívta fel a figyelmet a Média1, hangsúlyozva, hogy a tervezet tartalmának több részét kritizálta egy független médiajogász, habilitált egyetemi docens, továbbá a MÚOSZ elnöke is.
Tulajdonosi-résztulajdonosi felelősségből Mészárosnak lehetne tennivalója. De ők nem így gondolják. Pénz nem jön, lapok sokaságát csukják be.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
A vezérigazgató éppen a nyaralása alatt jelentette be, több mint 500 ember kirúgását.
A szerkesztők a tartalmakat a magyarul beszélő közönség igényeihez igazítják.
Új korszak köszöntött be a magyar sportban: a bizonytalanság helyét a racionális gazdálkodás veheti át a jövőben. A kilátásokról Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.
Havasi Bertalan úgy fogalmazott, a miniszterelnök a választási ígéreteit nem akarja betartani, a felelősséget pedig a korábbi kormányra próbálja hárítani.
