Pozsgay Imre szerint a magyarság önazonosságát erősítő, a Szent Koronára és a keresztény nemzeti kultúrára hivatkozó alkotmányra van szükség. Pozsgay szerint fontos, hogy a magyar társadalom helyeselje az új alkotmányt. Elvileg nem ellenzi, hogy népszavazás döntsön az alaptörvényről, de nem támogatja, ha „az egy alkotmányozás elleni provokáció”.
Pozsgay Imre az új alaptörvény koncepciójának kidolgozását segítő, a miniszterelnök által felkért testület tagjakén szombaton Budapesten azt mondta: a kétkamarás Országgyűlés híve. Szerinte a felsőházban kellene biztosítani a civil szervezetek, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét. „A lényegünkhöz tartozónak tekintem, hogy az alkotmányban kimondjuk: Magyarország alkotóeleme a keresztény nemzeti kultúra. Ha a Szent Koronát is belefoglaljuk az alaptörvénybe (...) önazonosságunkat visszavezetjük azokra az eredetekre, amelyekre büszkék lehetünk”.
A Szent Korona alkotmányba foglalásáról azt mondta: nem számít könnyű küzdelemre, de fontosnak tartja, hogy arra jogforrásként hivatkozzon az alaptörvény. „Nem hiszem, hogy a respublikát le kellene váltani” - szólt az államformáról, megjegyezve: Burundi köztársaság, Dánia pedig királyság, tehát önmagában a köztársasági államformából nem sok minden következik. Pozsgay helytelenítette, hogy az Alkotmánybíróság lényegében alkotmányozó testületként, a politikai küzdelmek színtereként működött az elmúlt években. Hozzáfűzte: a testületnek nincs költségvetési felelőssége, így indokolt, hogy a büdzsé kiadásait érintő kérdésekkel ne foglalkozhasson.
Pozsgay Imre kitért arra, hogy noha az ellenzék népszavazásra bocsátaná az új alaptörvényt, a jelenlegiről sosem tartottak referendumot, annak megalkotásából kihagyták a társadalmat, majd szövegét többször is pártalkuk révén módosították. Ezért is fontos, hogy a magyar társadalom helyeselje az új alkotmányt - mutatott rá. Hozzáfűzte, elvileg nem ellenzi, hogy népszavazás döntsön az alaptörvényről, de nem támogatja, ha „az egy alkotmányozás elleni provokáció”, mert ez esetben a népszavazás „a társadalmi békét veszélyezteti”.
Pozsgay kijelentette: a kormánytöbbség a kétharmados többség megszerzésével felhatalmazást kapott az alkotmányozásra. „A gusztust is sérti, hogy Gyurcsány Ferenc vonja kétségbe Orbán Viktor legitimitását”. Az egykori kommunista politikus - az MDP, majd az MSZMP tagja, korábbi művelődési és államminiszter, a Hazafias Népfront főtitkára -, aki a rendszerváltás után az MSZP országgyűlési képviselője, 2005-ben pedig egy éven át az Orbán Viktor által vezetett Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt, úgy fogalmazott: a miniszterelnökkel politikai ellenfelekből szövetségesek lettek, miután „a Fidesz kiszabadult a liberális béklyóból”, és vállalta a nemzeti ügyek képviseletét.
A Mandiner által megkérdezett alkotmányjogász szerint jogszabályt sért, hogy a főváros költségvetési rendelete nem az előírt 50 milliárd helyett, csak 39 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetésével számol. A főispán előrebocsájtotta: következmények lesznek.
Idén januártól a BKK járatain dolgoznak ugyan rendészek, de mindössze 75-en, Vitézy Dávid korábban 200 fővel kívánta felállítani a csoportot.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Ahmed al-Sharaa szíriai de facto vezető vasárnap először nyilatkozott a szír választásokról.
A román alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a román elnökválasztás első fordulójának eredményét.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Súlyos kritikákat kap az izraeli kormány, sokan a terror és az iszlamisták visszatérésétől félnek.
Semmi sem fog már úgy alakulni, mint a régi szép időkben.
