Virágzik az etnobiznisz

Bárki kérhette felvételét a 13 hazai kisebbség valamelyik választói névjegyzékébe, mivel senki sem vizsgálhatja a 2005-ben véglegesült kisebbségi választójog szerint azt, hogy az illető tényleg az adott minoritáshoz tartozik-e - írja a Magyar Nemzet. Megemlítik, hogy Szászfalvi Károly nemzetiségi államtitkár már utalt arra, hogy a kisebbségi törvénycsomagot felül kellene vizsgálni, de a mostani regisztráció még a „rossz recept” szerint zajlott.

A Magyar Nemzet szerint vannak olyan kisebbségi vezetők, akik akár nem közösségbeliek jelölésével is készek kiszorítani nemzetiségükhöz tartozó honfitársaikat. A tét valóban nagy, hiszen a különböző szintű kisebbségi önkormányzatok nem jelentéktelen állami támogatást kapnak.

Szegeden csaknem megháromszorozódott 2006-hoz képest a magukat örménynek vallók száma. Zalaegerszegen a polgármesterek gyakoroltak nyomást a valójában nem cigány-származású, ám a névjegyzékbe felvételét kérőkre, így akadályozva meg cigány kisebbségi önkormányzatok létrejöttét. A magyarországi románok közösségét is sújtja a jelenség. Budapesten három kerületben van valódi román közösség, ennek ellenére 17 kerületben gyűlt össze kellő számú választásra jogosult. Terjed a román önkormányzat-alakítás divatja a borsodi és a szabolcsi falvakban is.