Trianonra emlékeztek az Országházban

A képviselők hétfőn fogadták el a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, amely az ország feldarabolását véglegesítő trianoni békeszerződés évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Trianon-emléknapról beszélünk, ám a parlamenti megemlékezést inkább az összetartozás, a múlt helyett a jövő dominálta.

Schmitt Pál például tíz évet tekintett előre a jövőbe. Reményei szerint a békeszerződés 100 évfordulójára már eltűnnek a magyarokat elválasztó határok, minden magyar lakta terület része lesz az Európai Uniónak. „Ha komolyan vesszük a nemzet határon felüli újraegyesítését, akkor mondhatjuk, hogy szembenéztünk a múlttal” - mondta. Ez nem revíziót, hanem békés együttműködést jelent, és Európa jövője is a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapul.

Sólyom László köztársasági elnök is hasonló szellemben beszélt. „Az emléknap akkor éri el feladatát, ha valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek” - mondta. Sólyom szerint be kell látni, hogy a nemzet és az ország nem szükségképpen esik egybe. Szükséges, hogy a politikai nemzetek lehetővé tegyék a kulturális nemzetek együttélését. De ugyanilyen fontos, hogy integrálják is állampolgáraikat, ahogy Magyarországnak sem etnikai zárványokra, hanem országukba és régiójukba integrálódni képes nemzetrészekre van szükség. Sólyom pozitívan értékelte, hogy a nemzeti összetartozás törvénye nem a történelmi magyar államról, hanem a magyar nemzetről szól.

A szomszédokkal kapcsolatban pedig érzelmi és morális integrációra van szükség. Fontos a belátás, annak elismerése, hogy más népeknek is joguk van létezni. Jóindulatú és felszabadult kölcsönösségről beszélt, melyben Magyarország feladata, hogy empátiával viseltessen a szomszédok iránt, és így lépjen fel a magyarság jogaiért. Ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy a szomszéd népek értékrendjének megváltozása nélkül nincs esély a megbékélésre. Hogy a magyarellenesség ne lehessen könnyen kijátszható fegyver, azt ajánlotta, hogy a magyar politikai vezetés közvetlenül, saját nyelvén is tájékoztassa a környező országok lakóit nemzetpolitikai elképzeléseiről.

A parlament ülését Német László nyagybecskereki megyéspüspök beszéde, illetve a nemzeti összetartozásról szóló törvény szövegének felolvasása zárta. Az MSZP frakciója Szili Katalin volt házelnök és ismert különutas kivételével nem vett részt az emlékülésen. Az ülés után a Fidesz és a KDNP képviselői átvonultak a Szent István-bazilikába.