Következő mérkőzések 
Péntek délután fél ötkor, a trianoni békeszerződés 90 évvel ezelőtti aláírásának időpontjában a történelmi zászlók bevonulásával és harangzúgással kezdődött a parlament Trianon-emlékülése. Bár mindegyik szónok megemlékezett az apropóról, inkább a megoldást keresték, mint a múltat elemezték.
A képviselők hétfőn fogadták el a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, amely az ország feldarabolását véglegesítő trianoni békeszerződés évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Trianon-emléknapról beszélünk, ám a parlamenti megemlékezést inkább az összetartozás, a múlt helyett a jövő dominálta.
Schmitt Pál például tíz évet tekintett előre a jövőbe. Reményei szerint a békeszerződés 100 évfordulójára már eltűnnek a magyarokat elválasztó határok, minden magyar lakta terület része lesz az Európai Uniónak. „Ha komolyan vesszük a nemzet határon felüli újraegyesítését, akkor mondhatjuk, hogy szembenéztünk a múlttal” - mondta. Ez nem revíziót, hanem békés együttműködést jelent, és Európa jövője is a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapul.
Sólyom László köztársasági elnök is hasonló szellemben beszélt. „Az emléknap akkor éri el feladatát, ha valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek” - mondta. Sólyom szerint be kell látni, hogy a nemzet és az ország nem szükségképpen esik egybe. Szükséges, hogy a politikai nemzetek lehetővé tegyék a kulturális nemzetek együttélését. De ugyanilyen fontos, hogy integrálják is állampolgáraikat, ahogy Magyarországnak sem etnikai zárványokra, hanem országukba és régiójukba integrálódni képes nemzetrészekre van szükség. Sólyom pozitívan értékelte, hogy a nemzeti összetartozás törvénye nem a történelmi magyar államról, hanem a magyar nemzetről szól.
A szomszédokkal kapcsolatban pedig érzelmi és morális integrációra van szükség. Fontos a belátás, annak elismerése, hogy más népeknek is joguk van létezni. Jóindulatú és felszabadult kölcsönösségről beszélt, melyben Magyarország feladata, hogy empátiával viseltessen a szomszédok iránt, és így lépjen fel a magyarság jogaiért. Ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy a szomszéd népek értékrendjének megváltozása nélkül nincs esély a megbékélésre. Hogy a magyarellenesség ne lehessen könnyen kijátszható fegyver, azt ajánlotta, hogy a magyar politikai vezetés közvetlenül, saját nyelvén is tájékoztassa a környező országok lakóit nemzetpolitikai elképzeléseiről.
A parlament ülését Német László nyagybecskereki megyéspüspök beszéde, illetve a nemzeti összetartozásról szóló törvény szövegének felolvasása zárta. Az MSZP frakciója Szili Katalin volt házelnök és ismert különutas kivételével nem vett részt az emlékülésen. Az ülés után a Fidesz és a KDNP képviselői átvonultak a Szent István-bazilikába.
Harmincezer köbméter kő, negyvenmillió tégla, több mint tizenhét ezer négyzetméteres alapterület és számtalan iparművészeti remekmű – Az ország háza című nagyszabású dokumentumfilm nem csak a tényekről, a Parlament titkos történeteiről is mesél.
Szerintük Magyarország nem ismeri el a trianoni megállapodást.
Svájc úgy érzi, eleget tett a klímaváltozás ellen, így nem szerez érvényt az Emberi Jogok Európai Bírósága őt kötelező klímaügyi ítéletének.
Bakos Bernadett a parlamentben alkotott nagyot.
Azért büntették az óbaloldalt a választók, mert Brüsszelben „nagy szorgalommal, tendenciózusan és folyamatosan elárulták a magyar érdekeket” – mondta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
A parlamenti államtitkár megköszönte a választóknak a magas részvételt.
Így változnak keddtől az üzemagyagárak.
Az is rendben van, ha valakinek a tegnapi 1:0 nagyobb dicsőségnek számít, mint a vívók aranyérme, de én hadd örülhessek már azoknak, akik a maguk sportjában a focistáknál komolyabb teljesítményt tettek le az asztalra.
