Veszprémből, egy polgári városból és egy polgári családból származik Navracsics Tibor. A Balatonfüreden, majd Tapolcán tanító idősebb Navracsics Tibor a megye közművelődési vezetője, majd később elnökhelyettese lett, a rendszerváltás után pedig igazgatója az általa szervezett veszprémi Vetési Gimnáziumnak. Ő már nem tudott horvátul, mint horvát származású apja, aki – miként az a Monarchiában megszokott volt – két nyelven beszélt, horvátul és magyarul.
Az ország egyik legerősebb gimnáziumában, a Lovassy Lászlóban végző Navracsics útja szinte automatikusan vezetett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1990-ben szerzett diplomát. Ezt követően a Veszprémi Városi Bíróságon dolgozott, s letette a bírói szakvizsgát.
Navracsics Tibor 1994-ben szállt be a politikába, és a „vizsgamunkája” az lett, hogy kampányfőnökként Deutsch Tamást segítse győzelemre a VII. kerületben. Sikerült. Az 1998-as kormányváltás után – miközben egy ösztöndíj segítségével Brightonban is oktatott egy évig – így került a Miniszterelnöki Hivatalba, ahol először területfejlesztéssel foglalkozott, majd a rákövetkező évtől a MeH sajtó- és információs főosztályának a vezetője lett. 2003-tól a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöki kabinetfőnöke, majd 2006 májusától az országgyűlési frakció vezetője.
Az ő hatására épült ki a választókerületi rendszer is, és bár voltak olyan hírek, hogy 2006-ban megrendült benne a bizalom, mert alapvetően nem értett egyet Orbán plebejus-népi imázsával. 2006 után senki nem akarta elvállalni a frakció vezetését, csak ő. Navracsics így válhatott a Fidesz arcává. A 2006. őszi események után a Gyurcsány Ferenc felszólalásai alatt kivonuló Fideszt a teremben egyedüliként bent maradó Navracsics Tibor személyesítette meg: aprólékosan, szívósan darálta a kormányt, és a politikát is át tudta itatni a rá jellemző technokrata szellemiséggel - olvasható a Népszabadságban megjelent portréban.