Jó elnök volt Sólyom László vagy nem?

Halmai Gábor alkotmányjogász kezdte a kört, szerinte 2005-ben, amikor Sólyom Lászlót elnökké választották, a politikai konstelláció által lehetővé tett jelöltek közül ő volt a legjobb jelölt. Halmai szerint 2010-ben is ő lenne a legjobb – éppen ezért valószínűleg nem is fogják újraválasztani. Sólyom aktivista elnök volt, aki az alkotmányban megfogalmazott hatásköreinek a határáig ment el, néha még a határokon is túlra merészkedett, mondta Halmai. Olyan szereplő, aki újonnan lépett be a politikai mezőbe. Nem nagyon látszik, hogy beletanult volna az államfőségbe, az alkotmányjogász szerint ugyanis politikusként most is kezdőnek mondható – annak ellenére, hogy a rendszerváltás után hosszú évekig az alkotmánybíróság élén állt. Sólyom államfői tevékenysége a romagyilkosságok és a melegfelvonulások ügyében tett megnyilvánulások – illetve azok hiánya miatt – azonban nem szolgálta a nemzet egységét Halmai szerint.

Nem szerette Gyurcsányt

Az alkotmányjogász szerint Sólyomnak már a Magyar Gárda első összejövetele után fel kellett volna szólalnia és legalább olyan határozott véleményt kellett volna képviselnie, mint amilyet az Országgyűlés alakuló ülésén Vona Gábor mellényes performansza után tett. Halmainak az sem tetszett, hogy Sólyom jelölési gyakorlata miatt hosszú hónapokig több fontos poszt betöltetlen maradt. Halmai felrótta Sólyomnak azt is, hogy vélhetően személyes ellenszenv vezette cselekedeteit a Gyurcsány-kormánnyal szemben.

Fodor Gábor Halmai előadására reagálva megvédte az államfőt, szerinte nem várhatjuk el az elnöktől, hogy tökéletes legyen, hiszen minden elnöknek megvannak a maga elfogultságai, politikai nézetei, felfogásai. Fodor az államfő jelölési gyakorlatáról elmondta, hogy bár lehet azt kritizálni, azt azért el kell ismerni, hogy ezek kitűnő jelöltek voltak Majtényi Lászlótól kezdve Havasiné Orbán Máriáig. Egyikőnk se gondolhatja, hogy Sólyom negatív szerepet játszott volna a romák elleni uszításban, mondta az egyik néni által a „Foci” becenéven megszólított politikus. Az SZDSZ volt elnöke kis aktuálpolitikai kitérőt is tett: szerint nem kell új alkotmány, ha pedig forradalomról beszélünk, és arról, hogy eljön a Negyedik Köztársaság, akkor nem Sólyom László újrázásáról beszélünk, mert Sólyom a Harmadik Köztársaság Szimbóluma – ezzel Halmai is egyetértett.

Ha valahogyan Sólyom lenne a következő elnök, nagyon nehéz lesz megváltoztatni az alkotmányos rendet, mert ő azt a végsőkig védeni fogja, a Fidesznek meg ez nem érdeke, így Fodor. Mindenesetre elég nagy udvariatlanság lenne, ha június 28-án a Fidesz bejelentené, hogy a sajtóban megjelent híresztelések nem igazak, a pártnak természetesen Sólyom László lesz az államfőjelöltje – ám Fodor szerint ez nem fog megtörténni. Egy új alkotmányos rend, egy tekintélyuralmi, prezidenciális berendezkedés kezdete annál inkább.

Nem elég, ha egy államfő nem rasszista

Seres László, a Hírszerző főmunkatársa szerint Sólyomot a Fidesz pont annyira megalázóan küldi most el, mint amennyire megalázóan megválasztották. Seres emlékeztetett: nem csak azért írta alá még 2005-ben a Védegylet Sólyom László melletti felhívását, mert akkor Szili Katalin volt az alternatíva, ő ugyanis nagy reményeket fűzött Sólyom Lászlóhoz. Seres örül annak, hogy Sólyom „nem engedte összemosni 1956-ot az október 23-i dühös, fasisztoid eseménysorral”. Seres szerint Sólyom megítélésében kulcsfontosságú momentum volt, hogy nem szólalt fel az első romagyilkosság után – az újságíró szerint Sólyom ezért nem tudott megfelelni annak, hogy az államfő feladata megteremteni a nemzet egységét. 

„Ha a köztársaság intézményei valamiért nem képesek gátat szabni a fegyveres félelemkeltésnek, akkor e köztársaság elnöke sok mindent tehet, de nem hallgathat. Kedves Sólyom professzor, eddigi karrierje során mindig meggyőzően állt ki a szabad szólás joga mellett. Bizalmam fogytán, de kérem, éljen most a szólás kötelességével” – ezt egyébként már akkor megírta Hírszerző főmunkatársa. Seres szerint sok más mellett egyenesen botrányos, hogy a hadsereg főparancsnokaként Sólyom László környezetvédelmi érvekre hivatkozva folyamatosan támadta a radarépítést. „Én se tudnék olyan jó jelöltet mondani, mint amilyen Sólyom, de nagyon szeretném, ha nem ő lenne már az államfő” – zárta szavait Seres.

Gátja lehetne a kétharmadnak

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője nagy késéssel érkezett a Millenárisra – az önkormányzati törvény módosítása miatt ugyanis az LMP először sárgalapot mutatott a kormánynak, majd kivonult az ülésteremből. Érkezésekor ezt el is mondta – a főként egykori SZDSZ-szavazó nénikből, Vágó Istvánból, Horn Gáborból és újságírókból álló közönséget ez a téma láthatóan jobban érdekelte, mint Sólyom László. Mindenesetre Schiffer elmondta, hogy büszke arra, hogy Sólyom László Magyarország államfője volt öt éven keresztül. Az LMP-s politikus szerint Sólyom „nagyon erős gátja lehetne a kétharmados Nemzeti Együttműködés Rendszerének”. Persze elfogadható lenne egy másik jelölt is az LMP-s politikus szerint, de azt a Fidesznek nagyon erősen meg kéne indokolnia. A kritikus pillanatokban Sólyom László nagyon jó elnöke volt az országnak, mondta Schiffer, aki szerint Sólyom mindent megtett 2006. október 23-a után, hogy amennyire lehet, a normális mederben folytatódjanak a dolgok. „Megjelent egy olyan szereplő a magyar politikában, aki tudatosan távol tartotta magát a politikai szekértáborok paranoid összeesküvés-elméleteitől, és akinek az volt a politikai jelmondata, ami történetesen a pártomnak is a neve.”