Autonómia vagy irredentizmus?

A határon átnyúló együttműködésről tartottak nemzetközi konferenciát Budapesten kedden. Az előadások sorát Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségvédelmi főbiztosa nyitotta meg, aki közvetít Szlovákia és Magyarország között a nyelvtörvény ügyében.

Az eredeti program szerint az eseményen felszólalt volna Bajnai Gordon miniszterelnök is, ám egyéb elfoglaltságaira hivatkozva csak egy levelet küldött. Bajnai szerint a határ menti területek fejlődéséhez új szemléletre és közös gondolkodásra van szükség. Az uniós források segítségével ugyanis mesterségesen széttépett kapcsolatokat lehet újraépíteni. „Az európai integráció lebontja a fizikai korlátokat, ezért nem emelhet senki helyébe nyelvi korlátokat” – hangsúlyozta Bajnai Gordon.

„Pár éve még vasfüggöny választotta el Európát, ma viszont egész és szabad, a határok nyitottak. Európa varratnélkülivé válik” – fogalmazott Knut Vollbaeck. Példaként említette a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária-Valéria hidat. Vollebaek kiemelte a határokon átnyúló együttműködés lehetőségét, amely szerinte a régi sebek begyógyítására is alkalom. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezeknek az együttműködéseknek területi, nem pedig etnikai alapúnak kell lenniük. „A határ menti régiókban gyanút kelthet ugyanis az etnikai együttműködés, és irredentizmussal vádolhatják a részt vevőket” – figyelmeztetett az EBESZ főbiztosa. Francesco Palermo, Knut Vollebaek jogi főtanácsadója kiemelte az együttműködés területi jellegét. Mint elmondta, ahhoz, hogy az együttműködés a határ menti területek között eredményes legyen, ezen területeknek bizonyos fokú autonómiára van szükségük.

Alan Phillips, az Európa Tanács Kisebbségvédelmi keretegyezményét felügyelő szakértői bizottság elnöke konkrét példákat hozott a már működő együttműködésekre. Az általa vezetett bizottság határon átnyúló együttműködésre hívta fel többek között Bulgáriát, Ukrajnát, Észtországot, Törökországot és Oroszországot is.

Autonómia vagy irredentizmus? (FN)