alkalmazza a brüsszeli bürokrácia, trükkök százaival próbálja elrejteni azt, hogy az európai adófizető polgárok pénzéből mekkora összeget juttatott már eddig Ukrajnának. Elvárható lenne a brüsszeli bürokráciától, hogy akár kockás füzetből kitépett papírlapon vagy a költségvetési címeket, sorokat tartalmazó táblázatban elküldjék a tagállamoknak ezeket a tételeket – mondta.
„Az nem járja, hogy minden héten egy-két-három milliárdnyi” Ukrajnának szánt plusztámogatás ötletével áll elő az EB, de hogy pontosan mekkora összeget juttatott Ukrajnának, arról senkinek nincs pontos adata – jelentette ki Deutsch Tamás. Hozzátette: az EU költségvetését 2020 decemberében fogadta el az Európai Tanács és az Európai Parlament, amikor még nem volt háború Ukrajnában, tehát az ezt követő kétéves időszakban merült fel a támogatási igény. "Alapos az a feltételezés", hogy az Ukrajnának juttatott milliárdok eredetileg más költségvetési célokat szolgáltak volna, más uniós programok – engedélyezett vagy engedély nélküli – átcsoportosításából származtak.
Politikai büntetés
Az uniós politikus úgy látja, a brüsszeli javaslat szerinti 60–70 milliárdos tagállami plusz befizetés megszavazása előtt tisztázni kell, hogy „miért csigalassúságú a tagállamoknak juttatandó EU-s pénzek folyósítása”. Lengyelország és Magyarország a brüsszeli bürokrácia politikai zsarolása miatt nem jut hozzá a jog szerint járó uniós pénzekhez, de a hétesztendős költségvetés regionális fejlesztési forrásaiból három év alatt alig a 2,5 százalékát folyósította a brüsszeli bürokrácia az EU 27 tagállamának.
A megelőző hétéves költségvetési időszakban az első három évben a regionális fejlesztési pénzek nyolc százaléka jutott el a tagállamokhoz. „Akkor mindenki sápítozott, hogy soha ilyen az EU történetében nem fordulhat elő”, hogy ilyen lassan jutnak el a tagállamokhoz a nekik járó fejlesztési források – tette hozzá Deutsch Tamás. Kifejtette továbbá: a jelenlegi hétéves ciklusban a helyreállítási alap forrásaiból