Eddig nem igazán került béketerv az asztalra az orosz-ukrán háború ügyében, amelynek egyik akadálya, hogy nincs konszenzus az ügyben, miért következett be a konfliktus. Az időpont, amelyet a NATO választott, további térnyerésre nem volt alkalmas. Mandiner Harctér Robert C. Castellel és Bendarzsevszkij Antonnal. Összefoglaló,
„Nincs sok béketerv” – kezdte a beszélgetést Bendarzsevszkij Anton, amellyel az orosz-ukrán háború békéjének esélyét feszegette és hozzátette, hogy az összes nemzetközi biztonságpolitikai konferencián és fórumon továbbra is inkább eszkalációs lépésekről esik szó. Úgy értékeli, annyira távol állnak egymástól jelenleg az álláspontok Ukrajna és Oroszország között, hogy a különböző nemzetközi aktorok sem látják annak lehetőségét, hogy rövidtávon békekötéssel lehetne befejezni a háborút. Rámutatott, hogy Kína és Ukrajna részéről is előkerültek béketervek, de ezek valójában cselekvési tervek és kinyilatkoztatások. Robert C. Castel emlékeztetett:
a háború a probléma megoldásának egy formája,”
viszont arról nincs megegyezés, valójában mi vezetett a konfliktushoz, és szerinte ameddig erre nincsen válasz, addig a békéről sem lehet beszélni. A biztonságpolitikai szakértő szerint nincs értelme a tárgyalásos úton való rendezésnek addig, amíg a két fél álláspontja össze nem ér egy ponton.
A háború miértjéről és a Nyugat felelősségéről
Itt elsősorban orosz birodalmi ambíciókról van szó”
– értékelt Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója -„Oroszország megpróbálja visszaszerezni azt a hatalmi teret, amely korábban jellemezte a térséget.” Úgy véli, hogy a Szovjetunió összeomlása után elvesztette nagyhatalmi státuszát, pénzügyi válság következett, a 2000-es években Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülésével megindult egyfajta politikai-gazdasági, valamint katonai erősödés, amelyet a 2010-es években Grúzia ellen indított háborújával jelzett. Robert C. Castel szerint
„a Nyugat részéről ugyanilyen erőszakos terjeszkedés zajlott le Kelet felé.”
Castel arra hívta fel a figyelmet, hogy teljesen fölöslegesen terjeszkedett a Nyugat keleti irányba, kerül konfliktusba Oroszországgal, mivel az oroszok jövője nem tűnik fényesnek demográfiai és gazdasági hanyatlásuk miatt sem.
Nem gondolom azt, hogy el lehetett volna kerülni a háborút”
– mutatott rá Bendarzsevszkij Anton, mivel szerinte bele volt programozva az egész térségbe, hogy itt összetűzésre kerül sor. Éppen ezért is volt fontos lépés a NATO részéről a Balti-államok felvétele a szövetségbe, mivel most nem érezhetnék magukat biztonságban az érintett országok. Robert C. Castel szerint Ukrajna felvételének időpontja a NATO-ba későn érkezett, akkor lett volna ideje ennek a lépésnek, amikor még Oroszország erőviszonyokban gyengébb volt, a jelenlegi állapotok szerint rossz az időzítés. Szerinte
az Egyesült Államok egy ország „bőrét” viszi vásárra hatalmi terjeszkedésének érdekében, amellyel valójában nem vállal kockázatot.
A kultúrák fennmaradásáról
Oroszország elcsúszott Kelet felé, sokkal ázsiaibb lett, demográfiailag és gondolkodás szempontjából is”
– mondta el Robert C. Castel azzal kapcsolatban, hogy hová tartozik inkább Oroszország: Európához vagy egy külön eurázsiai identitás. Bendarzsevszkij Anton rávilágított, évszázadok óta jellemző az orosz közbeszédben, hogy vannak a nyugatos és az eurázsianizmus (szlavofil) gondolkodók. Szerinte Putyin birodalmi elképzelésében a „Kijevi Rusz volt a bölcső, Oroszország onnan ered”, pánszláv többségű birodalmi projektben gondolkodik, ahol a különböző szláv népek „nagytestvéreként” élnek. Elmondta, hogy
Putyin eurázsiai birodalomban gondolkodik, és nem egy európai birodalomról álmodik.
Robert C. Castel kifejtette, főleg a 19. századi nyugati kultúrában volt jellemző, hogy a nyugati felsőbbrendűséget a harctereken láttuk, ahol mindig a nyugati fegyverek győzedelmeskedtek különböző harcokban az ázsiai vagy az afrikai kultúrákkal szemben. Szerinte ezeken a területeken, mint pl. Egyiptom, Japán vagy a Közel-Kelet, úgy próbáltak adaptálni katonai és civilizációs reformokat, hogy közben a helyi spirituális és társadalmi hagyományokat megőrizzék, ugyanakkor a helyi elit számára vonzók voltak a Nyugat szellemi vívmányai, mint például a képviseleti demokrácia és a felvilágosodás. Jelenleg úgy látja, nem lehet eladni már a woke eszméjét az ázsiai vagy afrikai területeken, amelyre az orosz propaganda remekül rá is épít kidomborítva azt, hogy milyen szélsőséges eszmék uralkodnak a nyugati világban. Bendarzsevszkij Anton úgy gondolja, hogy
a Nyugaton megjelenő szélsőségesen liberális trendek csak rövid időt foglalnak el a történelmünkben.
Meglátása szerint „egy bizonyos fejlettséget elért társadalomban olyan kérdésekkel kezdenek el foglalkozni az emberek, amelyek nem feltétlenül segítik elő társadalom további fejlődését.” Robert C. Castel a beszélgetés zárásában utalt a nyugati civilizáció jövőjére:
„ha civilizációs szoftverünket sikerül megőriznünk, akkor van remény.”
A teljes beszélgetés megtekinthető itt:
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
A francia elnök is elkezdett mozgolódni.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Nem sok kompromisszumra számíthat az ukrán elnök.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A francia elnök is elkezdett mozgolódni.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
