Fegyveres zsoldoskaraván indult meg a főváros felé – élesedik a helyzet a magyar határ túloldalán
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
A beszélgetés témái a magyarországi gazdasági helyzet, az infláció voltak, illetve Románia tényleg beért-e minket gazdasági teljesítményben. Sebestyén Gézát, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjét láttuk vendégül a Mandiner Reakcióban.
„Hogy a régióban vannak olyan országok, amelyek jól fejlődnek, amelyeknek jó a gazdasági dinamikája, az nem egy rossz hír, nekünk se rossz hír” – kezdte a beszélgetést Sebestyén Géza utalva a román gazdaság fejlődésére. Elmondta, hogy magyarként ez örvendetes, mivel a határon túli magyarság életszínvonala és életminősége is növekszik ezáltal. Ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar GDP és a bérek vásárlóértéke már lehagyta a portugált és görögöt. Kifejtette, hogy Magyarország gazdasági komplexitása előrébb tart a román gazdaságénál. (A gazdasági komplexitás azt jelenti, hogy egy ország exportja mennyire komplex és diverzifikált, milyen magas a hozzáadott értéke.) Mi világszinten
az egyik legjobb gazdasági komplexitás mutatóval rendelkezünk.”
A Gazdaságpolitikai Műhely vezetője elmondta, ha egy vállalkozó a termelését ki szeretné szervezni, és Magyarország vagy Románia között kellene választania, abban az esetben Romániát választaná, ugyanis sokkal olcsóbb a munkaerő költsége. Jól látható az, ha keletről nyugat felé haladunk, egyre inkább növekszik az életszínvonal, ezért is Erdély az egyik legfejlettebb régió Románián belül. Rámutatott arra, azt is szükséges nézni a két ország béreinek vizsgálásakor, hogy valójában mennyit ér az a pénz, amelyet ténylegesen elköltenek az állampolgárok Romániában.
„Az elmúlt tíz évben a román államadósság körülbelül tíz százalékot növekedett, amíg a magyar tíz százalékpontot csökkent” – értékelt Sebestyén Géza hozzátéve, hogy a román gazdaság növekedésének egyik záloga a hitelfelvétel volt, viszont ez nem fenntartható gazdasági modell.
Sebestyén Géza rávilágított, hogy Magyarországon 2010 előtt rendkívül magasnak számított a személyi jövedelemadó kulcsa, a mai szabályozásoknak köszönhetően európai szinten már alacsonynak mondható. Szerinte az egykulcsos adórendszer pozitív hatása, hogy minden társadalmi réteg számára csökkentek az adóterhek és az adóelkerülő magatartás is. Nem ért egyet azokkal a kritikákkal, hogy a Magyarországon bevezetett adórendszer inkább a magasabb jövedelműeknek kedvez, mivel az állam a nagyobb adóbevételt a szociális szektorba tudja invesztálni segítve a szegényebb állampolgárokat.
„A tengerpart jelentősége brutális módon felértékelődött” – mondta el az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi energiaárak mellett a tengerparttal rendelkező országok bárhonnan képesek importálni cseppfolyósított gázt (LNG). Kifejtette, hogy a nyersanyagok megléte az egyik legfontosabb tényező a gazdasági teljesítőképességet tekintve, sajnos a mi adottságainkból következően importra szorulunk az olaj és földgáz esetében. Gazdasági növekedésünk még továbbra is tart annak ellenére, hogy nem rendelkezünk nagy mennyiségben energiahordozókkal.
Egy olyan országot, amelyet leromboltak a törökök, valamint az osztrákok és a szovjetek, nehéz összevetni egy fejlett nyugati országgal”
– jelentette ki Sebestyén Géza. Szerinte a történelemi hagyaték döntő tényező abban, miként lehet alakítani egy ország gazdaságát, mi hatalmas hátránnyal indultunk a rendszerváltozás után. Óriási teljesítmény, hogy Magyarországon teljes a foglalkoztatottság, aki akar, az dolgozhat.
Elmondta, hogy a nyugati életszínvonal eléréséhez gyorsabban kell növekednie a gazdaságnak és a béreknek, de ez azzal jár, hogy az infláció is magasabb lesz. A bérek gyors növekedésével a szolgáltatások is drágulnak, tehát több lesz a kiadásunk. A magyarországi - európai szinten is magas - inflációt a magas élelmiszerárak jelentősen generálták, az élelmiszerárak drágulása mögött pedig a tavalyi történelmi mértékű aszály is állt. Ehhez jöttek az orosz élelmiszer-behozatalra kivetett nyugati szankciók. Az olaj és földgáz piaci árának emelkedése szintén erősen hatott az inflációra. Értékelése szerint a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar társadalom messze nem 25%-os inflációt érzékelt, hanem kb.10%-os drágulást realizált kiadott költségeiben. „A legfrissebb mutatóink biztatóak,
már 10% alatti a magyar infláció”
– tette hozzá Sebestyén Géza. (Ez a havi adatokra vonatkozik, nem az éves mutatóra.) Elmondta, hogy a szeptember és a december inflációs ugrások voltak, ez a két hónap az egész éves mutatót felhajtotta. A szakértő végül rámutatott, hogy az üzemanyagárak tekintetében inkább csökkenést várhatunk, amely pozitívan fog hatni az infláció alakulására, és éves szinten garantálható, hogy a magyar infláció egyszámjegyű lesz.