A román bérek nem érték utol a magyart – Sebestyén Géza a Mandinernek

2023. május 06. 15:38

A beszélgetés témái a magyarországi gazdasági helyzet, az infláció voltak, illetve Románia tényleg beért-e minket gazdasági teljesítményben. Sebestyén Gézát, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjét láttuk vendégül a Mandiner Reakcióban.

2023. május 06. 15:38
null

„Hogy a régióban vannak olyan országok, amelyek jól fejlődnek, amelyeknek jó a gazdasági dinamikája, az nem egy rossz hír, nekünk se rossz hír” – kezdte a beszélgetést Sebestyén Géza utalva a román gazdaság fejlődésére. Elmondta, hogy magyarként ez örvendetes, mivel a határon túli magyarság életszínvonala és életminősége is növekszik ezáltal. Ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar GDP és a bérek vásárlóértéke már lehagyta a portugált és görögöt. Kifejtette, hogy Magyarország gazdasági komplexitása előrébb tart a román gazdaságénál. (A gazdasági komplexitás azt jelenti, hogy egy ország exportja mennyire komplex és diverzifikált, milyen magas a hozzáadott értéke.) Mi világszinten

A Gazdaságpolitikai Műhely vezetője elmondta, ha egy vállalkozó a termelését ki szeretné szervezni, és Magyarország vagy Románia között kellene választania, abban az esetben Romániát választaná, ugyanis sokkal olcsóbb a munkaerő költsége. Jól látható az, ha keletről nyugat felé haladunk, egyre inkább növekszik az életszínvonal, ezért is Erdély az egyik legfejlettebb régió Románián belül. Rámutatott arra, azt is szükséges nézni a két ország béreinek vizsgálásakor, hogy valójában mennyit ér az a pénz, amelyet ténylegesen elköltenek az állampolgárok Romániában.

„Az elmúlt tíz évben a román államadósság körülbelül tíz százalékot növekedett, amíg a magyar tíz százalékpontot csökkent” – értékelt Sebestyén Géza hozzátéve, hogy a román gazdaság növekedésének egyik záloga a hitelfelvétel volt, viszont ez nem fenntartható gazdasági modell.

Az egykulcsos adórendszer pozitív hatása

Sebestyén Géza rávilágított, hogy Magyarországon 2010 előtt rendkívül magasnak számított a személyi jövedelemadó kulcsa, a mai szabályozásoknak köszönhetően európai szinten már alacsonynak mondható. Szerinte az egykulcsos adórendszer pozitív hatása, hogy minden társadalmi réteg számára csökkentek az adóterhek és az adóelkerülő magatartás is. Nem ért egyet azokkal a kritikákkal, hogy a Magyarországon bevezetett adórendszer inkább a magasabb jövedelműeknek kedvez, mivel az állam a nagyobb adóbevételt a szociális szektorba tudja invesztálni segítve a szegényebb állampolgárokat.

Magyarország gazdasági adottságairól és az inflációról

„A tengerpart jelentősége brutális módon felértékelődött” – mondta el az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi energiaárak mellett a tengerparttal rendelkező országok bárhonnan képesek importálni cseppfolyósított gázt (LNG). Kifejtette, hogy a nyersanyagok megléte az egyik legfontosabb tényező a gazdasági teljesítőképességet tekintve, sajnos a mi adottságainkból következően importra szorulunk az olaj és földgáz esetében. Gazdasági növekedésünk még továbbra is tart annak ellenére, hogy nem rendelkezünk nagy mennyiségben energiahordozókkal.

– jelentette ki Sebestyén Géza. Szerinte a történelemi hagyaték döntő tényező abban, miként lehet alakítani egy ország gazdaságát, mi hatalmas hátránnyal indultunk a rendszerváltozás után. Óriási teljesítmény, hogy Magyarországon teljes a foglalkoztatottság, aki akar, az dolgozhat.

Elmondta, hogy a nyugati életszínvonal eléréséhez gyorsabban kell növekednie a gazdaságnak és a béreknek, de ez azzal jár, hogy az infláció is magasabb lesz. A bérek gyors növekedésével a szolgáltatások is drágulnak, tehát több lesz a kiadásunk. A magyarországi - európai szinten is magas - inflációt a magas élelmiszerárak jelentősen generálták, az élelmiszerárak drágulása mögött pedig a tavalyi történelmi mértékű aszály is állt. Ehhez jöttek az orosz élelmiszer-behozatalra kivetett nyugati szankciók.  Az olaj és földgáz piaci árának emelkedése szintén erősen hatott az inflációra. Értékelése szerint a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar társadalom messze nem 25%-os inflációt érzékelt, hanem kb.10%-os drágulást realizált kiadott költségeiben. „A legfrissebb mutatóink biztatóak,

– tette hozzá Sebestyén Géza. (Ez a havi adatokra vonatkozik, nem az éves mutatóra.) Elmondta, hogy a szeptember és a december inflációs ugrások voltak, ez a két hónap az egész éves mutatót felhajtotta. A szakértő végül rámutatott, hogy az üzemanyagárak tekintetében inkább csökkenést várhatunk, amely pozitívan fog hatni az infláció alakulására, és éves szinten garantálható, hogy a magyar  infláció egyszámjegyű lesz.

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2023. május 08. 14:41
Hülyék vagytok vagy hazudtok. 1 euró 374 Ft vagy 5 lei, ami nagy különbség és a lei vásárlóerejét (annak erősödését mutatja). (Ostobák, a görög tengerparton egy 8 eurós kávéért a románok 40 lei-t, míg mi magyarok 2992 Ft-ot fizetünk. Ráadásul a román átlagbérek 50-80 euróval magasabbak, az energia 5-10 euróval alacsonyabb árú.) Szép eszűek, Egy lejért, 76 Ft-ot kell adni. Nem lenne jobb fordítva? Vagy ezt csak Orrbán nem érti? Na ezt okozza a termelékenység és minőség javításra törekvő román és a betanított munkások (gyarmati) munkahelyei számának - forint árfolyam rovására - növelésére törekvő orbáni gazdaságpolitika. Nagyon hülye az, aki saját propaganda hazugságait elhiszi.
Washington
2023. május 07. 11:49
Hű de okos ez a Balogh László. Hogy egy lakást vegyél, vidéken, tehát fiatal házas kell legyél. Rendben. CSOK + Babaváró. Hogy minden juttatást megkapj kell 3 gyerek és új lakás. Néz utána mennyibe kerül egy új lakás, mert nem 30 körül van, nem a 3 szobás amire szükséged van megkapni a CSOK támogatást. Az van 50, de 70 is. A keleti országokban azért magas a tulajdonosi arányok, mert a lakások állami kézben voltak. Ilyen egyszerű. Nem a mostani kormányok eredménye. Tehát az a sok duma amit Balogh László nyomott, az szart se ér.
MaBaker
2023. május 07. 08:34
" a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar társadalom messze nem 25%-os inflációt érzékelt, hanem kb.10%-os drágulást realizált kiadott költségeiben." Rendben Géza, hogy fejlődik az ország, meg csökken az államadósság de azért ilyen pofátlant nem kéne hazudni!
budihazi gabriellák
2023. május 06. 18:19
A magyarok közel felének gondot okozna egy váratlan, százezer forintos kiadás A magyarok csaknem felének gondot okozna egy váratlan, százezer forintos kiadás, és csak az emberek negyede tudná gond nélkül kifizetni – derül ki az Egyensúly Intézet friss kutatásából, amit az Rtl.hu szemlézett. A kutatásából az is kiderül, hogy a magyarok nagy részének gondot okoznak a hétköznapi kiadások is, ami nem meglepő, elég csak rápillantunk a fizetésekre, amit az Egyensúly intézet is megtett. A felmérés szerint a magyarok negyede fejenként kevesebb mint nettó 200 ezer forintból él, a lakosság több mint fele nem keres többet nettó 350 ezer forintnál, és csupán 4 százalék keres havonta, fejenként közel fél millió forintot. Kovách Imre szociológus, az MTA doktora az Rtl Híradónak azt nyilatkozta, hogy ez a probléma tíz éve változatlan, „a társadalom egyharmada leszakadt”, bár a kormány a lapnak az alacsony fizetéseket és a megélhetési gondokat a háború miatt kialakult válsággal és szankciókkal magyarázta.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!