Három-hét éven belül várják a tajvani háborút a Kína-kutatók – Matura Tamás elemzése a Világrendben (VIDEÓ)

***

Kína szuperhatalom akar lenni, ez a harmadik elnöki ciklusát töltő Hszi Csin-ping ambíciója, és a milliárdos lakosú állam lépésről lépésre dolgozik a cél eléréséért. Az elnök ígérete szerint Kína a Népköztársaság megalapításának 100. évfordulójára, vagyis 2049-ig visszatér a világpolitika színpadának „középpontjába”.

A szuperhatalmi pozíció eléréséhez kulcs Tajvan megszerzése: egyrészt a nagy történelmi célkitűzés, Kína „újraegyesítése” miatt, másrészt a tajvani gazdasági potenciál (Tajvan a félvezető- és mikrochip-gyártás globális fellegvára) integrálása, a tajvani alternatív kínai állami modell felszámolása, illetve az amerikai csendes-óceáni befolyás gyengítése miatt.

Kína évek óta fegyverkezik, másfél évtizede támadó fegyvereket fejleszt, hadgyakorlataival nemcsak Tajvan felségvizeit, de Japán és a Fülöp-szigetek szuverenitását is kóstolgatja. Kínát hajtja az idő, a következő években megközelíti relatív hatalmának csúcsát, így rövidesen lépnie kell, ha változtatni akar a csendes-óceáni status quo-n. „Nem biztos ugyanis, hogy Kína hosszútávon képes lesz gazdaságilag az Egyesült Államokat megszorongatni” – magyarázta a Világrend adásában Matura Tamás, aki szerint a kommunista országnak több problémával is szembe kell néznie: rövidtávon az ingatlanpiaci buborék, középtávon az eladósodottság, hosszútávú a demográfiai beszakadás jelent kihívást számára.

A tajvani hadművelet azonban szintén sok kockázatot rejt, a borítékolható nemzetközi szankcióktól kezdve a kiszámíthatatlan katonai és politikai következményekig. Minimum 600 ezer katonát kellene behajóznia Kínának a biztos győzelemhez, és a modern tajvani hadsereg mögé felsorakozna az amerikai, és vélhetően a japán és a dél-koreai haderő is – ez egy regionális háború lenne, súlyos globális hatásokkal.

„Nem szeretnék annak az amerikai elnöknek a helyében lenni, akinek meg kell hoznia ezt a döntést. Alapvetően két lehetőség van. „A”: nem segítünk Tajvannak. Ez az amerikai hegemónia és az amerikai évszázad végeként kerülne be a történelemkönyvekbe” – vélekedett a Kína-kutató.

Meddig mehet el Kína, hogy végrehajtsa Kína „újraegyesítését”, és meddig az Egyesült Államok, hogy megvédje csendes-óceáni szövetségesét? Helyesen véli Macron elnök, hogy Tajvan kérdése „nem az európaiak ügye”?

A műsor vendége: Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.

***

A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:

--