Miért fontos Kína számára Tajvan? Milyen tényezőktől függ, hogy meg meri lépni a szigetország elleni katonai offenzívát Kína? Peking nagyhatalmi ambícióiról és geopolitikai érdekeiről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusát műsorunkban.
***
Kína szuperhatalom akar lenni, ez a harmadik elnöki ciklusát töltő Hszi Csin-ping ambíciója, és a milliárdos lakosú állam lépésről lépésre dolgozik a cél eléréséért. Az elnök ígérete szerint Kína a Népköztársaság megalapításának 100. évfordulójára, vagyis 2049-ig visszatér a világpolitika színpadának „középpontjába”.
A szuperhatalmi pozíció eléréséhez kulcs Tajvan megszerzése: egyrészt a nagy történelmi célkitűzés, Kína „újraegyesítése” miatt, másrészt a tajvani gazdasági potenciál (Tajvan a félvezető- és mikrochip-gyártás globális fellegvára) integrálása, a tajvani alternatív kínai állami modell felszámolása, illetve az amerikai csendes-óceáni befolyás gyengítése miatt.
Kína évek óta fegyverkezik, másfél évtizede támadó fegyvereket fejleszt, hadgyakorlataival nemcsak Tajvan felségvizeit, de Japán és a Fülöp-szigetek szuverenitását is kóstolgatja. Kínát hajtja az idő, a következő években megközelíti relatív hatalmának csúcsát, így rövidesen lépnie kell, ha változtatni akar a csendes-óceáni status quo-n. „Nem biztos ugyanis, hogy Kína hosszútávon képes lesz gazdaságilag az Egyesült Államokat megszorongatni” – magyarázta a Világrend adásában Matura Tamás, aki szerint a kommunista országnak több problémával is szembe kell néznie: rövidtávon az ingatlanpiaci buborék, középtávon az eladósodottság, hosszútávú a demográfiai beszakadás jelent kihívást számára.
A tajvani hadművelet azonban szintén sok kockázatot rejt, a borítékolható nemzetközi szankcióktól kezdve a kiszámíthatatlan katonai és politikai következményekig. Minimum 600 ezer katonát kellene behajóznia Kínának a biztos győzelemhez, és a modern tajvani hadsereg mögé felsorakozna az amerikai, és vélhetően a japán és a dél-koreai haderő is – ez egy regionális háború lenne, súlyos globális hatásokkal.
„Nem szeretnék annak az amerikai elnöknek a helyében lenni, akinek meg kell hoznia ezt a döntést. Alapvetően két lehetőség van. „A”: nem segítünk Tajvannak. Ez az amerikai hegemónia és az amerikai évszázad végeként kerülne be a történelemkönyvekbe” – vélekedett a Kína-kutató.
Meddig mehet el Kína, hogy végrehajtsa Kína „újraegyesítését”, és meddig az Egyesült Államok, hogy megvédje csendes-óceáni szövetségesét? Helyesen véli Macron elnök, hogy Tajvan kérdése „nem az európaiak ügye”?
A műsor vendége: Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.
***
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Amerika egyre hangosabban kérdőjelezi meg saját szövetségi kötelezettségeit – Mike Lee republikánus szenátor friss törvényjavaslata egyenesen a NATO-ból való kilépésre szólít fel. A „Not A Trusted Organization Act” nem csupán politikai provokáció, hanem világos jele annak, hogy az amerikai külpolitikai gondolkodásban mély törésvonalak húzódnak.
„Mindent megteszünk azért, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségeket kihasználjuk” – mondta az orosz külügyminiszter.
A magyar miniszterelnök egy fontos alternatívára hívta fel az ukrán elnök figyelmét.
Az amerikai elnök beszélt az ukrajnai háborúról az orosz elnökkel, de nem elégedett vele.
Akadoznak a kereskedelmi tárgyalások az Európai Unió és Amerika között.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az aszály okozta károkat ugyanakkor csak mérsékelni lehet.
A gyors fogyást ígérő divatos súlycsökkentő gyógyszerek nemcsak látványos eredményeket, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is okozhatnak.
