A polgárháború szélén táncol Amerika, sorsdöntő választás előtt áll az ország
Az Egyesült Államokban forrnak az indulatok, az elnökválasztás csak tovább fokozhatja az ellentéteket.
A kiszivárogtatott Pentagon-dokumentumok valósak, ugyanakkor lehetnek egy dezinformációs kampány részei is. Az orosz állampolgárok nem érzékelik a nyugati szankciók hatásait, az európaiak igen. Európa számára pedig nem lenne jó a bipoláris világrend kialakulása, ami az Egyesült Államok és Kína számára viszont kecsegtető vízió lehet. A Mandiner Stratéga vendége Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus szakmai igazgatója volt. Szöveges összefoglaló.
A Pentagon több száz titkos dokumentuma szivárgott ki, olyanok is, amelyek Ukrajna tavaszi ellentámadási haditervével kapcsolatban is tartalmaznak bizonyos utalásokat. „Itt mintegy közel száz prezentációról van szó, melyekről valakik telefonnal készítettek képeket, és ezek a képek kerültek fel különböző internetes csoportokba” – indította a beszélgetést Bendarzsevszkij Anton a nyilvánosságra került dokumentumokkal kapcsolatban.
– jegyezte meg. Az Oeconomus szakmai igazgatója szerint ez akár manipuláció is lehet, hiszen volt már erre példa a történelemben. A második világháborúban a szövetségesek a németeknek olyan terveket szivárogtattak ki, amelyekben a partszállás más helyszíneit jelölték meg, végül nem ott történt meg az akció.
Ukrajna energetikai krízise és az orosz támadások gyengülése
„Több, mint egy hónapja nem történtek orosz rakétatámadások” – mutatott rá az Oeconomus szakmai igazgatója, ez a kimerülésről is árulkodhat, vagy egyszerűen nem működött az ezen alapuló légtérfölény megszerzésére irányuló a stratégia, ezért felhagytak vele. Az ukrán légvédelem hatékonynak bizonyult, mivel a rakéták 60-70 százalékát hatástalanították. A közelmúltban megjelent ukrán állami energiaszolgáltató jelentése szerint április 1-jén hivatalosan véget ért a 2022/23-as fűtési szezon, s ez idő alatt körülbelül
de a károk 80 %-át helyreállították. Úgy értékeli, hogy az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások célja az ukrán gazdaság megbénítása, nyomásgyakorlás az orosz ultimátum elfogadására, valamint a katonai ellenállás meggyengítése volt, ugyanakkor ellenkező hatást értek el: a félelemkeltés helyett inkább konszolidálódott az ukrán társadalom. Megjegyezte, hogy az ország keleti részére korlátozódtak a harcok, viszont Ukrajna középső, illetve nyugati részén viszonylag zavartalanul élhettek az állampolgárok.
„Az orosz állampolgárok nem érzik a szankciók hatásait”
Az oroszországi közvélemény-kutató intézet, a Levada Központ 2022 márciusa óta rendszeresen teszi közzé adatait arról, hogyan hatnak az orosz társadalomra a nyugati szankciók. Az Oeconomus szakmai igazgatója rámutatott, hogy a háború elején az oroszok több mint 65%-a gondolta úgy, hogy nagy hatással lesznek az életére a szankciók, ezzel szemben 30% vélte azt, hogy nem változnak mindennapjaik. Ez az arány 2022 júniusa óta megváltozott, és a napokban kijött legfrissebb felmérések szerint
Jelenleg az orosz társadalom nagy része már nem érzékeli a szankciók negatív következményeit. Elmondta, hogy a kivonult nyugati cégek termékeit csak egy szűkebb réteg tudta megfizetni, így nem volt igazán érzékelhető a hiányuk. Ugyanakkor az élelmiszer és az energia nem drágult olyan mértékben, mint Európában, hiszen az ország saját tartalékokkal rendelkezik.
Oroszországban a márciusi felmérések szerint a válaszadók több mint 50%-a békére vágyik. A szakértő azonban rámutatott, az orosz vezetés minden pacifista tiltakozást csírájában elfojt.
Oroszországban újabb mobilizációs hullám van kibontakozóban, mivel a kimerülés jelei mutatkoznak a haderőn. Bendarzsevszkij Anton elmondta, hogy szeptemberben már volt egy mobilizációs hullám, ahol háromszázezer embert mozgósítottak. „Kevésbé stabilabb az orosz politikai vezetés, mint február 24-e előtt.” Kifejtette, mivel jelenleg egyáltalán nem látszik a békekötés lehetősége, így az oroszoknak mindenképpen újabb mobilizációt kell végrehajtaniuk, amelynek során az orosz vezetés sokkal keményebben fogja korlátozni a besorozhatók országból való kiutazását, és korlátozhatják a mozgását azoknak, ameddig nem mennek katonai szolgálatba.
Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen Kínában járt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság Elnöke és Emmanuel Macron francia államfő háromnapos egyeztetést folytattak a kínai államfővel pekingi látogatásukon. Emmanuel Macron a találkozó után az eddigi európai állásponttól egészen eltérőt fogalmazott meg: az Egyesült Államoktól függetlenebb Európát szeretne a jövőben. Bendarzsevszkij Anton szerint Európa nehéz helyzetben van. „A nyugati transzatlanti szövetségi rendszer részesei vagyunk, amely Amerika nagyhatalmi vonzástere, így a világ újabb bipoláris irányba tolódik el.
Szerinte az európai és a kínai gazdaság szorosan összefügg egymással, ahogyan az orosz gazdasággal is. Úgy értékeli, hogy Európa az elmúlt harminc évét egy olyan stratégiára alapozta, miszerint kölcsönösen, gazdaságilag függő helyzetbe hozzuk egymást az érintett országokkal. Ezzel együtt függőségi kapcsolatunk alakult ki az Egyesült Államokkal a NATO-t tekintve, amely a katonai védelmet adja Európa számára. Látható tendencia, hogy az amerikai stratégiai dokumentumokban Kína szerepel elsőszámú ellenségként. A szakértő szerint az Egyesült Államok részéről csökkenteni kell a nyomást, és fenn kell tartani a kapcsolatot Kínával.
Az amerikai lehallgatási botrány
Az elmúlt napokban nagy port vert fel, hogy Egyesült Államok – kiszivárgott információk szerint – számos katonai szövetségesét hallgattatta le, többek között magas rangú magyar politikai vezetőket is. Bendarzsevszkij Anton szerint ne legyen senkinek hamis illúziója:
Az Egyesült Államok feltételezi Magyarország speciális kapcsolatát Oroszországgal, amelyre élő példa az elindított „Ruszkik, haza!” plakátkampány az amerikai nagykövetség támogatásával. Szerinte ez aggályos, még egy nagyhatalom sem avatkozhat be egy másik ország belpolitikájába.
Bendarzsevszkij Anton úgy érzi, hogy az Egyesült Államok erőteljesen próbálja egyben tartani a NATO szövetségi rendszert, és ilyen éles helyzetekben szuperhatalomként szükségesnek látja a nagyobb ráhatást a tagországokra.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A beszélgetés podcast formában is meghallgatható:
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP