Miként rendeződnek át a szövetségi viszonyok a váratlan megállapodás hatására a Közel-Keleten? Miért nem lett sikeres az Irán elszigetelésére irányuló amerikai, és miért igen az integrálást célzó kínai stratégia? Az iráni-szaúdi megállapodás körülményeit elemeztük műsorunkban.
***
„Egy globális hatalmat az definiál, hogy hogyan képes egy távol eső régióban rendet teremteni. Ez egy alternatívája annak, amit az Egyesült Államok elképzel a térségben, de úgy tűnik, hogy sikeres” – fogalmazott a Közel-Kelet-szakértő annak kapcsán, hogy Kína március elején elérte, hogy a Közel-Kelet két rivális hatalma, a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia hét év után újra felvegyék a diplomáciai kapcsolatot egymással.
Kína az Egyesült Államokkal szemben egy olyan külső szereplő, amely hajlandó és képes volt szóba állni Iránnal és Szaúd-Arábiával. A Donald Trump vezette Amerika közel-keleti víziójának központi eleme ugyanis Irán marginalizálása, a „maximális nyomásgyakorlás” volt, és Joe Biden sem tudott újabb atomalkut kötni Teheránnal, így Amerika és Irán között nem jöhetett létre párbeszéd.
Az amerikai vízió az volt, hogy Izrael és a mérsékelt arab országok részvételével egy szövetségi rendszert hoznak létre a régióban, a szövetség létrehozásának indítéka pedig egyre kevésbé gazdasági volt, mert az Egyesült Államok egyre kevésbé függ a közel-keleti energiahordozóktól; ezzel szemben Peking olyan szövetségi rendszerben gondolkodik, amelyben integrálja a térség államait, ennek első számú oka pedig az, hogy a kínai gazdaság ráutalt a régió kőolaj-utánpótlására.
A kiegyezés esélyét javította, hogy a jelenlegi világpolitikai folyamatokban nagy a kockázata az eszkalációnak, így abban sem Irán, sem Szaúd-Arábia nem érdekelt; „Irán azt a lehetőséget kereste, hogy ismét legitim szereplő legyen a közel-keleti térségben”, míg Szaúd-Arábia regionális pozícióját jelentősen erősítette ez a deal: egyszerre képes tárgyalni Iránnal és Izraellel.
Milyen érdekei vannak Kínának a Közel-Keleten? Mi lehet a szaúdi-iráni kiegyezés közvetlen haszna?
A műsor vendége: Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Széchenyi István Egyetem docense.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
A széfből drágakövek is előkerültek egy 2019-es házkutatás során.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
Olena Ivanovszka szerint a jelenlegi szankciók nem tartják vissza a jogsértőket, ezért emelést sürget.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
