„A rezsicsökkentés egy szent tehén” – Nagy Attila Tibor szerint ezen múlhat Magyar Péter sikere
Az elemző az Indexnek nyilatkozott.
Összefoglalónk a miniszterelnök magyar kultúra napján elmondott beszédéről!
Ünnepi beszédet tartott a magyar kultúra napján és a Himnusz 200. évfordulóján Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Ünnepi beszéde során a kormányfő rámutatott:
Ezeréves távlatban sincs másik darabja a magyar kultúrának, amely képes lenne úgy felemelni a szívünket, mint a himnuszunk.”
Mint fogalmazott: „ha arra a lehetetlen vállalkozásra adnánk a fejünket, hogy egyetlen műbe sűrítsünk mindent, ami magyar, pontosabban, ami a magyart magyarrá teszi, akkor a Himnuszt kellene választanunk. Ezért méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napja a Himnusz megszületésének napja legyen.”
A miniszterelnök aláhúzta: noha a Himnusz műfajilag imádság, jeremiád, azt sohasem térdepelve, épp ellenkezőleg: mindig rendíthetetlenül, egyenesen állva és felemelt fejjel énekeljük. A kormányfő rámutatott: „hibáink és fogyatékosságaink is számosak. A kérdés csak az, hogy mit kezdjünk ezzel a fel- és beismeréssel? Talán térdeljünk le a focipálya közepén? Vagy döntsük le nagy elődeink szobrait? Tagadjuk meg és töröljük el ezeréves kultúránkat?” – fogalmazott.
Orbán Viktor kiemelte: „Kölcsey mást mond.
Papírra veti a magyar történeti irodalom legfontosabb mondatát: »megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt«”.
„Keresztény lélekkel ez a mondat annyit tesz, hogy bár bűneink száma és mértéke lehet magas, a Jóisten mégsem törölt el bennünket a föld színéről. Ha meg is büntetett bennünket, megengedi, hogy folytathassuk a történelmünket” – húzta alá a kormányfő. Mint fogalmazott: „ennek az lehet az egyetlen oka, hogy erényeink és érdemeink is számosak. Vagyis kiérdemelhettük, hogy jövőnk lehessen. Sok olyan nép volt, melynek sorsáról a történelem ura másképpen rendelkezett”.
A miniszterelnök emlékeztetett arra is:
legnagyobb küzdelmeinket – hol békés, hol háborús eszközökkel –valójában mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, úgy élhessünk, ahogy mi akarunk.”
„Az oszmánok megmondták, hogy ki az igazhitű, és ki a gyaur. A Habsburgok, hogy ki a jó keresztény. A németek, hogy kivel élhetünk együtt és kivel nem. A szovjetek arra akartak rászorítani, hogy magyarok helyett világproletárok legyünk, akik aztán egyesülhetünk. A brüsszeli bürokraták pedig liberális világpolgárrá akarnak kalapálni bennünket a divatjamúltnak ítélt magyar formánk helyett.
Mindig ellenálltunk, mindig kijátszottuk őket, mindig megtaláltuk a saját élet ösvényeit”
– idézte fel a miniszterelnök.
Ünnepi beszédében a kormányfő az orosz-ukrán háború kapcsán elmondta: „a magyarok megtanulták, hogy a történelem jó és rossz oldalát azok a nagyhatalmak fogják meghatározni, akik utóbb felülkerekednek, és őket legkevésbé sem érdekli, mi a jó vagy mi a rossz a magyaroknak.” „Ezért
nekünk a legbonyolultabb és legnehezebb helyzetekben is a történelem magyar oldalán kell maradnunk”
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
A Himnusz mélyebb értelme kapcsán Orbán Viktor Lukács evangéliuma 21. fejezetének 28. sorát idézte: „egyenesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket”. A miniszterelnök hozzátette: „mi vagyunk a magyarok, akik nem vagyunk és nem is leszünk alávalóbbak más népeknél. És a magunk különleges mivoltában is vagyunk legalább olyan jó, derék, tiszteletreméltó nép, mint bármely másik. A többi, minden más a Jóistenre tartozik.
Majd meglátjuk, hogy újabb 200 év múlva ki marad állva, és mely népeket rostál ki a történelem ura. Addig is a Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország! Hajrá, magyarok!”
– zárta gondolatait Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő beszédét követően Csikos Sándor Kossuth-díjas színművész elszavalta a Himnuszt.
Itt nézheti vissza a kormányfő ünnepi beszédét, valamint a Himnuszt, Csikos Sándor előadásában:
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher