Ha a háború elhúzódik, az oroszoknak vannak nagyobb tartalékaik – Resperger István elemzése a Mandineren

***

Mind az ukrán, mind az orosz haderő egy-egy hadműveletre alkalmas még, ezért februárra újabb offenzíva várható részükről.

Az oroszok ötször annyit lőnek, mint az ukránok, 2023 közepéig tüzérségi fölényben lesznek, de mivel a precíziós fegyvereik viszont jelentősen fogynak, 2023 év végétől e téren náluk is baj lesz. Ukrajna készletei szűkösek, takarékoskodniuk kell, másrészt a nyugati technika kicsit késve érkezett, és a megígért fegyverek mintegy 40 százaléka ért csak ki a hadszíntérre.

Az orosz hadsereg nimbusza megtört ugyan, de minden jel szerint Ukrajnának területeket kell majd feladnia, ha valamikor tűzszünetet akar.

A Mandiner Világrend vendége Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője volt.

Az adás itt tekinthető meg:

***

„Kiegyenlített erőviszonyok vannak jelenleg a hadszíntéren” – kezdte értékelését a biztonságpolitikai szakértő, elmondva, hogy az ezer kilométeres arcvonalon az ukrán haderő 300-350 ezer katonája néz szembe 200 ezer orosszal, akikhez további 220 ezer behívott tartalékos csatlakozik rövidesen, amint kiképzésük, hadgyakorlataik véget érnek.

A téli hónapok a felkészülés ideje, mindkét fél revansra készül,

Resperger István szerint az ukrán támadás majd Melitopol környékén várható, célja az lehet, hogy elvágja a szárazföldi összeköttetést a Krím-félsziget és a donbaszi orosz területek között. Reményekre ad okot számukra, hogy az oroszok Herszonnál már visszavonultak, és az sem kizárható, hogy az ukrán haderő a harkivi területen felszabaduló tartalékai bevetésével esetleg Luhanszk irányába is megpróbálja majd az áttörést.

Az oroszok a Donyeck térségében próbálnak majd sikereket elérni, a Donbasz két orosz területnek elismert népköztársaságának megyehatárait akarják elérni. Ez a harcok epicentruma,

az ukránok korábban 10 dandárral védték ezt a területet, ma már 45-tel – tette hozzá a szakértő. 

Resperger István

Megtámadják-e megint Kijevet?

Resperger István nem tartja valószínűnek, hogy a februári fiaskó után az orosz hadsereg újra megpróbálná megtámadni az ukrán fővárost. „Kijev egy 3 és fél milliós nagyváros elővárosokkal, 20 dandár védi a régiót. Egy 200 ezres orosz haderő ugyan legyűrhetné, de az ukránok harcedzettebbek” – vélekedett az NKE Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője.

A szakértő

ugyanis a belarusz haderő 15 zászlóaljból áll, és ezek az egységek gyengén kiképzett erők.

Mint mondta, az oroszok visszatértek a II. világháborús stratégiájukhoz: először tüzérséggel gyengítik az ellenfelet, utána támadnak, illetve Ukrajna szinte teljes területén csapásokat mérnek a Kalibr-, az Iszkander és a Kindzsal-rakétáikkal.

Kinek van nagyobb tartaléka?

A tüzérségi adatok szerint az oroszok napi 50 ezer lövést adnak le a harcterepen, ötször annyit lőnek, mint az ukránok. „Napi egymillió lövésre képesek az oroszok a tüzérségi eszközeikkel, vagyis

hozzátéve, hogy a precíziós fegyvereik viszont jelentősen fogynak, így 2023 év végétől a tüzérségi eszközöknél is baj lesz.

Ukrán részről problémát jelent, hogy a haderő 90 százaléka orosz haditechnikára épül, szűkös a készletük, takarékoskodniuk kell, másrészt a nyugati technika kicsit késve érkezett, és a megígért fegyverek mintegy 40 százaléka érkezett csak meg a hadszíntérre, illetve sok fajta harci eszközt kaptak (a 155 milliméteres önjáró tarackból például hét fajtát kaptak, mindegyikhez különböző kiképzés jár, a lőszer azonban egyforma).

„A nyugati országok már nem képesek a saját védelmi érdekeik veszélyeztetése nélkül további fegyvereket szállítani” – állapította meg a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a Nyugat vigyáz arra, hogy a legmodernebb harci eszközöket ne adja át. Lőszerutánpótlás van, de iszonyú nagy a felhasználás: az amerikai segélycsomagokban 100 ezer lőszert küldenek, de

– hívta fel a figyelmet a Mandiner Világrend vendége.

Az oroszok létszámfölénye meggyőző: bár nagy veszteségeket szenvedtek a háború első szakaszában, a 300 ezres mozgósított állományból 80 ezret már a hadszíntérre küldtek, és még van másfél millió tartalékosuk. Az ukránok oldalán közel tízmillió ember már elmenekült az országból, a haderő komoly veszteségeket szenvedett, így ők már áprilisban mozgósításra kényszerültek, így tudták megcsinálni a harkivi és a herszoni offenzívát.

Resperger István szerint az oroszok kezdeti gyengeségének az volt az oka, hogy egy haderőreform elején tartottak, amikor elkezdték az offenzívát, ráadásul hírszerzési adataik alapján egy gyenge ukrán ellenállásra számítottak, így egy villámháborúra készültek.

Az oroszok ezzel együtt megmaradtak a régi, XX. századi parancsirányultságú rendszernél, lassúak a manővereik, de

illetve 2014-től egy feladatcentrikus hadviselésre alapozott decentralizált, hatékony működésre álltak át – vélekedett a szakértő.

A háború pusztítását mutatja, hogy ukrán részről 100 ezer a halottak és 300 ezer a sérültek száma, az oroszoknak 40 ezer halottjuk és 100 ezer sebesültjük van.

Mi a célok?

„Az oroszok eredeti célkitűzése nem változott, a Krímet mindenképpen meg akarják tartani, ez stratégiai fontosságú. Rengeteg orosz bázis létesült itt, a Fekete-tenger feletti befolyásuk pedig nagyot nőtt” – fogalmazott Resperger, aki szerint a helyi csatorna biztosítása a lakosság ivóvízellátása szempontjából elsődleges, az orosz területek és a Krím szárazföldi összeköttetése szintén fontos, ezért Mariupolt, Melitopolt sem fogják feladni. A szakértő szerint emiatt

„A másik nagy cél, hogy ez egy befagyott konfliktus legyen, Ukrajnát meg akarják akadályozni az euroatlanti és NATO-integrációban. Ha egy országban háború zajlik, vagy nem rendezte viszonyát a szomszédos államokkal, addig a NATO-felvétel halasztódik, a NATO nem akar egy konfliktuszónát a szövetségbe felvenni” – hívta fel a figyelmet az NKE tanszékvezetője.

Az ukrán haderő teljes amerikai, NATO hírszerzési, fegyverzeti támogatással rendelkezik, és ezzel eddig két nagy hadműveletre volt képes, Harkivnál és Herszonnál. „Ebből még 15 ilyet kellene megismételni, de ez lehetetlen” – tette hozzá Resperger, aki úgy véli, a Donbasz már nem akkora jelentőségű az ukránok számára, ami viszont fontos, a Krím nagyon jó védhető az oroszok számára: szárazföldi bejárata egy 20 kilométeres terület, amelyet könnyen le lehet zárni.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, a februári orosz és ukrán offenzíva után

hosszútávon pedig az lesz a helyzet, mint 2014 után a Donbaszban, akciók lesznek egymás területén.

Ki áll jobban a proxy-háborúban?

„Ha megnézzük, itt két háború zajlik. Egyrészt Oroszország és az Egyesült Államok között, ez az úgynevezett hibrid háború, annak is a szoft verziója, a gazdasági területen, az infokommunikáció területén; a másik pedig egy proxy-háború, amikor az ukrán haderő Oroszországot minél rosszabb helyzetbe akarja hozni, le akarja gyengíteni, teljes amerikai hírszerzési támogatással, nyugati fegyverekkel" – szögezte Resperger István.

Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy megérte-e az ukrajnai konfliktust tüzelnie Amerikának, sikerült-e Ukrajnában meggyengítenie Oroszországot, a szakértő igennel felelt, mert szerinte

másrészt rengeteg fiatal hagyta el Oroszországot, harmadrészt pedig a nyugati szankciók lassan hatni kezdenek, főleg a technológiai embargó, és a háború finanszírozása gyengíteni fogja az orosz gazdaságot.

Az NKE tanára ugyanakkor úgy látja, hogy ennek ellenére Oroszország a Donbaszból nem fog kivonulni, mert nem hagyja ott az orosz nemzetiségű lakosokat, nagy tartalékai miatt hosszabb távon is bírni fogja az elhúzódó konfliktust, illetve fokozhatja is a tempót, mert a tárgyalóasztalnál majd eredményeket kell felmutatnia.

--

Nyitókép: Ukrán katonák egy 203 milliméteres Pion önjáró löveggel támadják az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut közelében december 16-án  --  forrás: MTI