„A fővezér vonata korán reggel érkezett meg a Kelenföldi pályaudvarra, ahonnan hatalmas pompával vonult be fehér lován a Bartók Béla úton a város szívébe. Budapest polgármestere, Bódy Tivadar a Duna partján, a Szent Gellért téren köszöntötte Horthyt, aki híres beszédében »tetemre hívta« a magyar fővárost, felrótta neki, hogy »vörös rongyokba öltözött«, egyúttal azonban megbocsátásáról biztosította hallgatóságát” – írja a Rubicon.
Horthy napra pontosan egy évvel azután vonult be Budapestre, s ezzel napra pontosan egy évre arra győzött az ellenforradalom, hogy Károlyiék kikiáltották a köztársaságot. Azaz a köztársaságot 100 éve kiáltották ki, Horthy pedig 99 éve vonult be a fővárosba
„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat” – fogalmazott a fővezér.
„Horthy Miklós a bevonulás után lefoglalta a Gellért Szállót a Fővezérség számára, ahonnan a katonai vezetés a későbbiekben komoly hatást gyakorolt a politikai folyamatokra, ám sohasem törekedett arra, hogy diktátori hatalmat biztosítson az admirálisnak. Horthy befolyását a közös célok szolgálatába állította, vagyis arra törekedett, hogy egy, az antant által elismert kormány álljon Magyarország élére, mely kijuthat majd a békekonferenciára, és lezárhatja a világháborús konfliktust, másfelől pedig rendet teremthet az új határok közé szoruló államban. Ennek nyomán november 24-én megalakult a »koncentrációs« – vagyis koalíciós – Huszár-kabinet, mely 1920 januárjában delegációt küldött Párizsba, egyúttal pedig sikeresen levezényelte az első nemzetgyűlési választásokat. Horthy ebben a még formálódó rendszerben az államfői pozíciót célozta meg magának, melyet a királyság visszaállítása okán – az 1920. március 1-jei parlamenti szavazás után – kormányzóként foglalhatott el” – írja a Rubicon.