A Dzsenderológia nyerte az Egyenlő-e a nő? filmpályázatot

2015. június 17. 10:06

A nőket érő elnyomásról beszélve a barátnőjét verbálisan elnyomó férfiről szól Szeleczki Rozália egyperces videója.

2015. június 17. 10:06

Szeleczki Rozália Dzsenderológia című munkája nyerte a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) egyperces alkotások számára meghirdetett Hüpátia Videó Díját – írja a Hello90. Az egyenlő-e a nő? címmel meghirdetett versenyre az öttagú zsűri (Bakos Gábor, Bódis Kriszta, Bruck Gábor, Keveházi Kata, Varró Szilvia) szerint nagyon színvonalas pályaműveket neveztek, kevés volt a gyenge alkotás.

A győztes rövidfilm főszereplői Göndör László és Hegedűs Barbara színészek.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 50 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gázszerelő
2015. június 18. 10:59
Nehogy azt higgyük, ez valami különös véletlen volt, kis botlás a nőelnyomó gépezetben. Heinrich Cornelius Agrippa német író és asztrológus “Szónoklat a női nem nemességéről és elsőbbségéről” c. könyvét 1529-ben adták ki, és valószínűleg nem nehéz elképzelni, hogy miről szól. Modesta di Pozzo di Forzi a fentebb említett Lucrezia-hoz hasonlóan Velencében élt és alkotott, a nők felsőbbrendűségéről írt könyvét 1593-ban adták közzé – nagy sikerrel. Őket messze megelőzte Christine de Pizan, az első “protofeminista”, aki az 1300-as(!) évek végén kezdte meg munkásságát. https://www.ferfihang.hu/2012/07/25/az-elnyomott-nok-hangja/
Gázszerelő
2015. június 18. 10:58
Na igen. Mit is lehetne ehhez hozzátenni? Tipikus feminista mentalitás – nem véletlen, hogy Lucrezia-t afféle ősi nőjogi aktivistaként istenítik feminista körökben. Bennem viszont felmerül a kérdés, hogy miféle “nőjogi aktivistára” van szükség egy olyan társadalomban, ahol a nemek helyzete olyan, ahogy az író felvázolta – és az erről szóló, ezt helyeslő könyvet meg is jelentetik. Állítólag – ha hinni lehetne a feminitáknak – még ma is borzasztó nőelnyomás van mindenhol… Vajon ma megjelenhetne olyan könyv, amiben azt fejtegetné az író, hogy a férfiaknak jár az ékszer és a csillogás, a nők pedig elégedjenek meg a zsákruhával és azzal, hogy “rabszolgának születtek”? Nevetséges gondolat.
Gázszerelő
2015. június 18. 09:38
“Bámulatos, hogy városaink utcáin a cipész, a hentes vagy a hordár felesége selyemruhában jár és aranyláncokat visel nyakán, gyöngyöket és értékes gyűrűt… És megfigyelhetjük a férjét, amint húst darabol, vagy terhek alatt görnyed mint a szamár, bemocskolva állatvérrel, szegényesen öltözve olyan ruhában, amit zsákanyagból varrtak… De ha valaki jobban belegondol, érthetőnek és indokoltnak fogja ezt találni, hiszen magától értetődik, hogy a hölgynek – még ha nemtelen családba született is – kijár a csillogás az ő természetes kiválósága és méltósága okán, míg a férfinak természetes a dísztelenség, hisz a nő rabszolgájának, teherhordó szamarának született.”
Gázszerelő
2015. június 18. 09:37
Az elnyomott nők hangja Egy olasz hölgy, bizonyos Lucrezia Marinella könyvet írt az alábbi címmel: “A nők nemessége és kiválósága, valamint a férfiak hibái és bűnei“. https://books.google.hu/books/about/The_Nobility_and_Excellence_of_Women_and.html?id=l9VLbc1zkgoC&hl=hu Ne szaladjunk a boltba, ha kíváncsiak vagyunk a könyv mondanivalójára, ugyanis 1600-ban adták ki Velencében – a gonosz nőgyűlölő patriarchátus fénykorában. Egy rövid részlet, hogy fogalmat alkothassunk a 400 évvel ezelőtti nemi nézetekről:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!