Az alkotmányjogász szerint a „parlament minden, Alkotmánybíróság semmi és a nép is semmi” felfogás sztálinista, bolsevista.
Kolláth György alkotmányjogász szerint azért nem kerülhetett sor érdemi kritika megfogalmazására a tervezett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban, mert az Ab-vizsgálatok menetében előszőr a formai kritériumokat nézik meg. Ha itt elbukik egy törvény, akkor tartalmi kritikát már nem fogalmaznak meg. „Annyira rossz volt az anyag, hogy érdemi megvizsgálásra alkalmatlan és méltatlan volt”, fogalmazott.
Bóvliországnak bóvlialaptörvénye van, mondta Kolláth. A minőségi különbséget szemléltetve felmutatott egy, az uniós alkotmányokból összeállított könyvet, ezt követően a magyar alaptörvény kiadását, majd kijelentette: „Makó, Jeruzsálem”.
Szerinte 1949 szellemét idézi, hogy az Országgyűlés gyakorol minden hatalmat az Ab jogköreinek megnyirbálása óta; a „parlament minden, Alkotmánybíróság semmi és a nép is semmi” felfogása sztálinista, bolsevista.
„Európa nem hülye, most kezd kicsit felébredni”, és rájött arra, hogy az Orbán-kormány csak formai, huszadrangú ügyekben enged az uniós normák alapján fellépő szerveknek, míg fontos kérdésekben kitart a normáktól eltérő magatartás mellett, mondta Kolláth.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
A vádlott először ruhában készült, teljes alakos képeket kért a lányoktól, majd arra is rávette őket, hogy meztelen fényképeket és videókat küldjenek magukról.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a döntést.
Szerintük ez rendben van.
Hatalmas lángokkal égett a nagymegyeri hengermalom.
“Egy olyan petícióra aláírást gyűjteni - ami eleve törvénytelen - véleményem szerint komoly felelőtlenség” – üzente az egyik taxis szervezet vezetője a másiknak.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
