Börtönnaplóért nem jár pénz

2012. február 19. 09:18

Stohl András és Ambrus Attila sem kaphat pénzt börtönben megírt könyvéért, vagy szabadulása után adott interjújáért, ha az arra vonatkozó szerződést január 1-je után írták alá.

2012. február 19. 09:18

Január 1-jén lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv módosítása, amely kimondja: a jogerős szabadságvesztését töltő elítélt, ha a médiának nyilatkozik, vagy egyéb szerzői jog alá tartozó tevékenységet végez, akkor az arra vonatkozó szerződés semmisnek tekintendő, az ellenérték pedig az államot illeti meg.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Újabb kifogást talált Magyar Péter: rájuk fogná a Tisza Párt vereségét

Újabb kifogást talált Magyar Péter: rájuk fogná a Tisza Párt vereségét
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 56 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Krupp Skya
2012. február 20. 09:42
Érdekes, nagyon érdekes: http://www.youtube.com/watch?NR=1&feature=endscreen&v=HuMShxAq7XQ
Válasz erre
0
0
magnamater
2012. február 20. 09:12
Csúnya irigység ez az államtól,priusz nélkül is elég nehéz ma elhelyezkedni, ha van egy kis pénze, könnyebb lesz újrakezdeni.
Válasz erre
2
0
krisztoforo48
2012. február 20. 09:11
Egy újabb értelmetlen,hülye törvény amibe bele lehet kötni.Én a Fideszre szavaztam,de egyre több hülyeséget látok,aminek semmi értelme.Pitiáner baromságokkal foglalkoznak,lehet hogy direkt?
Válasz erre
1
1
raoul renier
2012. február 19. 21:03
Csak egy példa, hogy rámutassak, mennyire abszurd következményei lehetnek ennek az átgondolatlan szabályozásnak. Tavaly rendeztem sajtó alá Jack London Kóbor csillag c. fegyencregényét, amely részben a szerző saját börtönélményein alapszik. Londont harminc napra csukták le csavargásért, a korabeli amerikai törvények értelmében jogerősen, ő maga ezt soha egy percig sem vitatta. Igaz, ő 1916-ban halt meg, több mint hetven évvel ezelőtt, vagyis a művei már a public domain kategóriába esnek, nem kell jogdíjat fizetni értük. De ha történetesen szebb kort ér meg, a hazai kiadó pedig tavaly helyett idén szánja rá magát a regény publikálására, akkor a Jack London örököseinek járó jogdíjat a magyar állam zsebébe kellene befizetni? És a magyar állam vajon fellépne a kiadó védelmében, ha az örökösök ezt kalózkiadásnak tekintenék és beperelnék a céget? A nemzetközi szerzői jogi egyezmények értelmében ugyanis ez a jogdíj őket illetné meg, nem a magyar államot, függetlenül attól, hogy itt Magyarországon miként tekintenek Jack London priuszára. Végig feltételes módban fogalmaztam, mivel London írásai már jogdíjmentesek, de ha egy hazai kiadó mondjuk a Pillangót vagy a Száraz guillotine-t szeretné újranyomni, akkor bizony kőkeményen szembekerül ezzel a dilemmával, ugyanis ezeket a könyveket jogerősen elítélt személyek írták a szabadságvesztésük történetéről, és bizony még javában jogdíjkötelesek. De tovább megyek: úgy látom, betű szerinti értelmezésben a törvény hatálya kiterjed a gulágregényekre és -memoárokra is. Szóval az Ivan Gyenyiszovics egy napja, a Gulág szigetcsoport és a Kolima esetleges újrakiadásaiért a magyar állam kapja a jogdíjat, Szolzsenyicin és Salamov örökösei meg le vannak szarva? Ha következetesen alkalmazzák a törvényt, még Rózsás Jánostól is el kellene venni a jogdíjat, aki kilenc évig raboskodott Szibériában, és tavaly kapta meg a Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. És mi a helyzet mondjuk az ötvenhatos elítéltek visszaemlékezéseivel? Ők is "jogerősen" voltak szabadságvesztéssel sújtva a kommunista törvények értelmében, ez a mostani szabályozás pedig - ahogy Biomechanoid is írja - ki sem tér az utólagos rehabilitáció lehetőségére. Összegezve: elmebaj.
Válasz erre
1
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!