Román író bezzeg-Romániáról: „Mohón lopnak, szemtelenül lopnak”

Elkeseredett hangvételű publicisztikát közölt az Adevarul román lap hírportálján vezetett blogján Andrei Pleșu román író. Pleșu filozófus-esszéista 1989-1991 közt kulturális miniszter, 1997-99 közt külügyminiszter, 2004-2005 között pedig  Traian Băsescu elnöki tanácsadója volt. Ifjú korában csatlakozott a kommunista párthoz, amiből 1982-ben kitették.

Pleșu Az én országom. Az én hazám? című véleménycikkében megy neki a mai román valóságnak és a román elitnek. Mint írja: „Olyan helyen élek, amelyet már nem érzek ’a magaménak’. Ami az ország alapvető intézményeiben történik, amit az összes televíziós csatornán látok, amit az újságokban olvasok, mind-mind azt az érzést keltik bennem, hogy az országomnak már nem sok köze van hozzám. Ez valaki más országa: olyan egyének hálózata, akik durva párt-, családi és maffia-manőverek révén jutottak a csúcsra. Nemcsak idegennek érzem magam az ’ő’ országukban, hanem egyszerűen fenyegetve.”

Az író hozzáteszi:

egészen addig a pontig, hogy elveszítik az önfenntartási ösztönüket. A bűnözők tévedhetetlennek, sebezhetetlennek, halhatatlannak érzik magukat.” Az egyedüli dolog, ami tartja benne a lelket, az az, hogy még mindig van remény az elszámoltatásra. Ugyanakkor szerinte Romániában „végül elmosódnak a különbségek az elkövetők és a büntetésükre hivatott intézmények között.”

Mint sorolja: „A DIICOT (azaz a szervezett bűnözéssel foglalkozó szervezet) vezetője vádlóból vádlottá válik, rendőrfőnököket tartóztatnak le kétes ügyletek miatt, az ’álarcosokat’ más álarcosok veszik át, az ANAF-nál (azaz a polgárok adóügyi szigorát ellenőrző helyen) razziát tartanak adócsalás felderítésére, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság elnökét letartóztatják korrupció miatt, a megyei tanácsok elnökei és tagjai ellen az ország minden részéről és minden pártból nyomozást folytatnak és őrizetbe veszik őket mindenféle vétségek miatt, polgármesterek, parlamenti képviselők, miniszterek és a különböző politikai pártok prominens tagjai is érintettek. A miniszterelnök akadémiai címeket lop, és vidáman és szuverén módon hazudik, a volt elnök választási táncot jár az alvilági klánfőnökökkel, a titkosszolgálatok vezetőit pénz- és befolyással való üzérkedésért feljelentik, a miniszterelnök-helyettes ellen választási csalás miatt nyomozás folyik.

Mindeközben a szerző szerint „emberek halnak meg a kórházakban, románok milliói inkább külföldön vállalnak munkát”, aztán „a szórakoztató műsorok olyanok, mint a nyomornegyedek bordélyházai, a félig névtelen emberek magánélete válik ’breaking news’-á, az ország tizenéveseinek fele (a statisztikák szerint) analfabéta!”

Kérdés persze, hogy ki a hibás. „A válasz mindenki ajkán ott van: a politikai osztály.” Azonban ennél többről van szó: „A csavargók megszállása alatt élünk! És ami a legrosszabb, nem igazán érdekel bennünket. A katasztrófát csak látványosságnak tekintjük. Veszekedünk, hülyén szavazunk, egymással vitatkozunk.”

Pleșu felteszi a kérdést: nem jelenti-e mindez azt a veszélyt, hogy románnak lenni a csapdába esés szinonímájává válik?

Fotó: omniedesemne.ro