A nyugati államok ma ünneplik a D-napot

„Sokak szokása mondogatni, hogy Magyarország megérdemelte mindazt, amit a második világháború folyamán kapott a szövetségesektől, hiszen rossz oldalt választottunk. Ez van, járulékos veszteségként leírjuk a bombatámadásokban meghalt tízezreket és mivel ők a Jók áldozatai – amint az tudvalevő, a Jó érdekében meghalni magyarázható, lehetett volna ugyan okosabban és ügyesebben eljárni, de következőre majd biztosan jobban sikerül, nézzük csak meg példaként a kommunizmust –, ezért igazolhatóak.

Sajátos véralgebra ez. Olybá’ tűnik, hogy bizonyos esetekben a túlnyomó többség számára elfogadhatóak a halálos áldozatok. Másképpen nem lehet egy háborút megnyerni, mondják. Szükséges rossz a jó érdekében, teszik hozzá. A kényelmetlen döntéseket is meg kell hozni, magyarázzák.

Hát persze. Sokan említették már, miként lehet egy háborút megnyerni, még többen értekeztek a szükséges rosszról a jó érdekében – ó, az a jakobinusok óta mindig megbízhatóan érkező forradalmi terror! – és voltaképpen Kádár is egy kényelmetlen döntést hozott meg a szovjet csapatok invitálásakor, hogy hatalmát megtarthassa.

Próbálunk itt erkölcsi kategóriákat megugorni, mintha azok bármit is számítanának a háborúban. Persze, lényegesek azok is, ha éppen a Jók cselekvéseit szükséges magyarázattal ellátni. Mint a minapi évforduló a debreceni bombázás kapcsán, ahol pár óra alatt 1200 ember égett el, a mintegy 300 tonna bombával végrehajtott szőnyegbombázásban. A szövetségesek csak a pályaudvart és környékét akarták megsemmisíteni, csak ugye egy kicsit félrehordott az irányzék és totálisan elpusztult az Ispotály városrész. Tudják, másképpen nem lehet háborút nyerni, szükséges rossz a jó érdekében a kényelmetlen döntések meghozatala.”

Nyitókép: YouTube