Pénteken azt lehetett érezni, hogy amit el lehetett mondani, azt már hússzor elmondták és hogy hiába hiteles és megrázó szinte minden beszéd, sokadjára hallgatjuk kábé ugyanazt. Ez persze az Orbán-rendszer természetéből fakad, amennyiben a magyar közbeszéd kormányoldalról nézve ezerszer-tízezerszer elismételt, tagfelhő szintű primkó szlogenekből áll.
A diákmozgalom kipróbálta a picivel radikálisabb – bár akármelyik stabil demokráciában alapnak számító – utat, amire brutális, a vezetők szellemiségének megfelelően rendpárti kommunista válasz érkezett. A lelki értelemben vett ütés a felszólalásokból ítélve rendesen benne maradt szegény gyerekekben, akik naivul azt hitték, hogy egy uniós ország uniós polgárai.”
A nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd