Ha lennének Prigozsin-részvényeim, igen gyorsan eladnám őket

„A Prigozsin-féle kísérletről

Minden ilyen helyzetben az a leglényegesebb változó, hogy az elit meghatározó tagjai csatlakoznak-e a kihívóhoz, jelen esetben Prigozsinhoz. Egyelőre nem látszik ilyesmi.

Szintén kulcskérdés a fegyveres erők, elsősorban az orosz Nemzeti Gárda, a hadsereg, a titkosszolgálatok és a rendőrség lojalitása. Egyelőre nem látszik, hogy bármelyik megingott volna. (Azt, hogy néhány meglepett katona vagy ellenőrzőponton dolgozó rendőr nem tanúsított ellenállást, amikor megjelentek a Wagner páncélosai, nem mérvadó.)

Prigozsinnak valójában igen korlátozottak az erői. Néhány ezer zsoldosa lehet maximum. Rosztov pedig ezer kilométerre van Moszkvától. Jelen állás szerint igen valószínűtlen, hogy el tudna jutni a fővárosig. Amikor ezt a posztot írom, Voronyezs felé haladnak az erői; kérdéses, hogy elérik-e.

A Rosztovval szomszédos régiókban (Volgográd, Sztavropol, Krasznodar, Kalmükföld) nyugalom van, működik a közigazgatás, stb. Nincs jele, hogy a Wagner akciója bármilyen mértékben terjedne azokba az irányokba.

Az orosz állami média hajnal óta következetesen »mjatezs«-ként emlegeti az akciót, ami a lázadást jelenti, de elég negatív konnotációban. Nincs jele annak, hogy a központi információs apparátus bármilyen mértékben támogatná Prigozsint.

A reggeli Putyin-beszéd szerintem nagyjából definiálta, milyen reakciót akar adni az orosz állam. Az elnök »hátba szúrásnak« és »fegyveres lázadásnak« nevezte az eseményeket – Prigozsin nevét pedig még csak nem is említette.

Prigozsinék Rosztovban elfoglalták az orosz Déli Katonai Körzet parancsnokságát. Moszkva innen irányítja az ukrajnai hadműveleteket. Kérdés, hogy meddig lesz a parancsnokság Prigozsinék kezén, és hogy az ukránok ki tudják-e használni az orosz irányítás átmeneti megbénulását. Összességében azt gondolom, hogy bár a végeredményt biztosan most még senki sem tudja, de ha lennének Prigozsin-részvényeim, igen gyorsan eladnám őket.

***

Nyitókép: Képernyőfotó