Minden nap hallom, hogy hátrálnak az ukránok, és előrenyomulnak az oroszok
Ha a Hír tévét nézem, abból az jön ki, hogy az oroszoknak már rég el kellett volna foglalniuk egész Ukrajnát.
A könyvolvasásnak már egy ideje úgyis befellegzett.
„Szerintem teljesen felesleges a Libri miatt aggódni, ugyanis a könyvolvasásnak már egy ideje befellegzett. A könyv már nem eszköze az ismeretszerzésnek, nem bázisa a belső emigrációnak, nem játszik szerepet a szellemi ellenállásban, a forradalom vagy ellenforradalom előkészítésében, eszmék terjesztésében. Még az elektronikus könyv se, mert túl hosszú. A nyomtatott meg pláne nem, mert azt lapozni meg cipelni kell, nagyobb, mint a mobil. Már nem is az értelmiségi lét státuszszimbóluma, rendre hajigálják ki a köteteket, adományozzák mindenkinek, de alig kell bárkinek is, ott állnak a vasúti állomások polcain, ahonnan bárki elviheti őket.
A kinyomtatott gondolatnak nincs már súlya és érvénye, a nyomtatásban megjelent névnek nincs már csodálata és tekintélye, legfeljebb az öregek szemében, akik amúgy inkább a tévét nézik, mint a könyvek lapjait.
A könyv persze még jelkép és dísztárgy. Kifejezése barátaink és ismerőseink felé, hogy okos vagyok. A könyvesbolt pedig olyan maradvány, mint számos tanszék az egyetemen. Még van, mert hozzátartozik a kultúrához, a világhoz, de inkább olyasmi, mint mikor még nő a halott ember körme és szőrzete a mondás szerint.
Szerintem a Libri megszerzése mögött vagy az lehet, hogy a könyvkiadás valami ner fejes régi hobbija, mint vezérének a foci, vagy alkalmas valami pénzosztás fedőboltjának. Az, hogy majd nem terjesztik a libsik, illetve a rezsim ellenlábasainak cuccait, max csak plusz kis örömködés, szokásos kajánkodás, de semmi jelentősége. Esetleg az illiberális pártállam egy újabb bemutatása, demostrációja önmagáról, de akkor meg nem tudják, hogy ezzel sajátmagukat helyezték múzeumba.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán