„Szintén autoriter elemnek tekinthető az alkalmazott politikai módszer. A büntetéssel fenyegetés és a forrásmegvonás alkalmazása ugyanis túlmegy a Cass Sunsteintől és Richard Thalertől ismert paternalista »noszogatáson« (nudge) és a kényszerítés egy határozottabb formáját jelenti. A »noszogatás« célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett a döntési szabadságuk teljes mértékben megmaradjon: semmilyen politikai vagy hatósági retorzió sem éri őket, bárhogy döntenek. A »noszogatás« jellemzően az állampolgár javát vagy a közérdeket szolgáló figyelemfelhívás, mint például a dohányzás káros hatásairól szóló felirat a cigarettásdobozon. A fordított elszámoltatás ezzel szemben a kényszerítés egy formáját alkalmazza (retorzió), és a kormányon levők nyers hatalmi érdekeit szolgálja.
A fenyegetéssel kényszerítés puha formájának autoriter igazolása azon alapul, hogy elfogadottnak (közérdeknek) tekinti a kormányéval ellentétes vélemények korlátozását és legitimitásuk kétségbe vonását.
Ez a többség zsarnokságának olyan minősített esete, ahol az éppen aktuális többség támogatását megszerző politikai oldal és kormány – a képviseleti felhatalmazással visszaélve – aláássa a feltételeit annak, hogy a választók szabadon elszámoltassák és leválthassák. Az eltérő vélemények büntetése aláássa (delegitimálja) a közjóról szóló nyilvános politikai vitát – ahogy ezt a gyakorlatban a kormány meg is tette az ún. közszolgálati médiának a saját propagandaeszközévé alakításával. Csakhogy ezzel a kormányon levők akadályozzák az uralkodó többségi vélemény, azaz a közvélemény (tőlük független) megváltozásának a lehetőségét. A fordított elszámoltatás negyedik autoriter eleme így az, hogy anti-pluralista, és korlátozza a kisebbség többséggé, a többség kisebbséggé válásának lehetőségét. Saját monopóliumának tekinti a hatalom birtoklását.
A fordított elszámoltatás tehát a képviseletnek egy olyan autoriter típusa, amely az uralmat gyakorló párt hatalmi érdekét szolgálja, a hatalom paternalista igazolására épít, a kényszerítés egy formáját tartalmazza, továbbá hozzájárul a hatalom monopolizálására irányuló kormányzati törekvésekhez. Nem egyszerűen megnehezíti a választott hivatalokban ülők elszámoltatását, de még az elszámoltatás eszméjét is aláássa. A klasszikusok nyelvén: a fordított elszámoltatás a politikai zsarnokság egy formája.”