„A szerződések őre, az Európai Bizottság pedig ahelyett, hogy visszafogná a hatáskörükön túlterjeszkedőket, asszisztál ehhez az aljas politikai garázdasághoz, nehogy idő előtt eltávolítsák a tekintetes biztosokat zsíros állásaikból. Közben pedig elmés ajánlásokat fogalmaznak meg, hogyan tudnánk magunkat végképp tönkretenni például a rezsicsökkentés eltörlésével, hiszen egy legatyásodott ország kiszolgáltatott népe és kormánya nyilván jóval kisebb ellenállást tud kifejteni az Európai Egyesült Államok képében testet öltő hagymázas birodalmi elképzeléseknek.
És itt a legfrissebb, amikor felszólítják az Európai Tanácsot, fossza meg Magyarországot az EU rotációs elnökségének lehetőségétől. Az hagyján, hogy semmi közük hozzá, ki a soros elnök, de ott ült és szavazott ellenünk az Európai Parlamentben az a nemrég szabaduló Marc Tarabella, akit azzal vádolnak, hogy legalább 48 millió forintnyi eurót fogadott el, hogy a testületben jobb színben tüntesse fel Katart, amit ő meg is tett. És nem szakad rájuk a mennyezet.
Sőt azon agyalnak, hogyan törölhetnék el az egyhangú döntés intézményét a nekik fontos ügyekben.
Ez pedig olyan alapérték volt eddig, amelyik a békét és a biztonságot garantálta. Lényege, hogy nem háborúzunk, hanem addig tárgyalunk, amíg ki nem találunk egy mindenki számára elfogadható álláspontot. Ha ilyen nincs, nem döntünk. Mert az egység csak a sokszínűséggel mint másik alapértékkel együtt értelmezhető. És ha már alapérték, akkor említsük meg a szubszidiaritást is. Amit, ha figyelembe vennének a globalisták, nem vonnának el több döntési jogkört az uniós országoktól. Hiszen helyben dől el minden, az ott élők tudják igazán, mi a jó nekik, nem pedig a brüsszeli bürokraták irodáiban.
Szóval a birkának álcázott farkasok között megtiszteltetés fekete bárányként küzdeni az igazunkért. Magyarországért és immár Európáért.”
***
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand