Demokrácia a „gyakorlatban”

Demokrácia = anarchia. Bayer! - pont te ne vetted volna észre, a te műveltségeddel?! LE A DEMOKRÁCIÁVAL!

Egy sokat tapasztalt kollégám már a nyolcvanas úgy aposztrofálta az amerikaiakat, hogy fürdőszobás ruszkik...

Választási csalások , következmények nélkül . Már a látszatra sem adnak .

de a rothadás bűze már átüt mindenen. És képzeljék el, ha nálunk működne egy akármilyen nevű csoport, amelyik ellenzéki politikusokat és főmuftikat védő ügyvédeket fenyegetne. Én meg azt mondanám a showban, hogy kusti, ez a demokrácia a gyakorlatban. Akkor vajon mit pofázna ez a teljes szereptévesztésben lévő, egyre elviselhetetlenebb, --------------------------------------- 1. A ró stumától róad inkább, vagy rótad. 2. Bűz? A bűz-büd bizonylosza etimológiájű hang, de volna a bheid indogermán stumától, ahogy beissen, biz, bitter. Különös, hogy a csu, steu stuma oly duas, de Gestank nem van, stak a bűz-büd, ana volna a bitter, bizo. A steu stumától: csupa, csupni, csunka, csunkni, csuma, csuhé, csuha, ocsuhé, csuda, ocsúd, csudered, csúnya, csúf, csupor, csubor... flektálva csábu, csába, csámpni, csámpa, csép, csáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni. Vahn csunkni és van csunka hang, így a Gestánk, csánk volna, ahogy csáp, csámpa, csámpni, a stánku így ősmagyar hang. Példa: Ha csánku vahn, úgy a raktányja(rektion) nem csap(kakukktojás), hanem csáp, á-val: - a mortály dúrekesztő csánkuja csápta - a morsadás dúrekesztő csánkuja csápta - a meredés dúrekesztő csánkuja csápta 3. Képzel? Bullshit hang z-vel! Képes? Ezt a hangot nem rakom. A kép magyarul hép rakódna, a skep-skeb stumából, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumából ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredíteni. Ez volna kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. 4.Mívelnek? Ilyen hang nem van, vagyis az a művel. A magyarnak örökni igéje van. Az uer stuma magyaros formája, de az uer stumája az uei(íj) stuma az ör stuma, ezekből a hangok: öröng, öröngel, örjít, örjed, örjöng, örer, örerel, öresz, öreszt, öresztel, örbel, örökni(ige), öröm, ördu... Így a wirken magyarul örökni, vagy örekni, ez mondjuk, ahogy az árda örök(ige) és így öröka. Öröktől: -örökni ige -öröka naknév -öröku főnév -örökma Így olyan hang, hogy gép nem van, ez egy jevevényhang, ősmagyarul, magyarul azt mondjuk, hogy örökma vagy örökmány. Az árda is örjed, de magyarul azt mondjuk a Wirtschaftra, hogy örjedés, ahogy a cikkek örjednek, germán wreiden ige. A gazda etimológiája bizonylosza, rakni volna a germán Gast-tól, de sokkal inkább rakni van az örjed ige, ahogy a cikkek örjednek, de inkább az árdára mondjuk. Az uer stumából ered az ördu, az ördöng is, ez örjed az árdának innen, ő örök, egy árny, egyna erjeszja, ahogy Kirgen árnyunk, ahé örjed, örjöng. A háború hang egy pógári hang, habár az indogermán kuep stumától ered. De ez a hang szelentja a pogárit és antsót, a perspektíva más, a háborúnál, olyan libcsi ideológiai hang, ahogy a forradalom. Magyarul azt mondjuk, hogy öreszu, az uer stumától, sz-vel, ahogy War, vagy wirren. Így nem katona van, az a libcsi, hanem öreszor, ennek az öreszornak az árnyja, az erjeszjája az ördu, a démon, Kirgen ördu. 5.Nevez? Bullshit z-s hang, ez így nem ősmagyar, hisz a z az t volna itt s német eredetű. A név most ana-va, vagy ana-ma? A ma stak a kúrdnál vál v-vé. Az tuti, hogy va-vá-val is, indogemrán au-ue rakni volna, hisz ana-va. Két partikeltől rakód: A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu rakód me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Vagyis: ana-ma. De rakta volna mnyvel is, a mény ige, me-nek, így:anaményem:ana-me-no-io(ja)-em. 6. Ellenzék?Az ellen helyett inkább anta vagy aljan. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a vahn tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel lehet ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. Így: antanda vagy antanta ahogy antant vagy aljanda, aljanta. 7. Fenyeget? Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakom. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. 8. Nem teljes, hanem duljas. Nem töl. Az ö magyarlosz, u-val van, és így dul. A gyök a du magyarul, és az ö magyarlosz: du gyök: duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni 9. Szerep? Bulslhit nyelvkakilási hang! Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 10.Téves? Ez a hang torz, a libcsizmus torzítottaja. A hang a düh-doh stumától ered, ez antsóhogy a dühebed, vagy dühembel, nem tombol, ettől rakód a dühomba(dumb). Így az ige dühebed: - öreszunak innen, hartunak innen az ember sajátot öl - a kutya stutja a medvét(dühümba) -az orosz öreszor Finglandig dühebed Így a düh stumából ered a dühor is, nem dőre, de lehet, dicső hang. A dühor a Tier, ellentétje az állat, a liberti, ahé ÁLL az istÁLLónak innen. Az állat így ez, a dühor antsó, a medva, a bölény, a magyar, avagy a bolonda dühor. Düh-doh stuma: dohoba: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály dühomba: dumb dühembelni(nem tombol)- dohombelni dühoma-dohoma, dohomnja dühomojni-dohomojni, dohomáj dühen-dohon(presenz) dühenjni-dohonjni dühensz-dohonsz(sz akciós) dühenszt-dohonoszt, dohonszta dohonkni dohonkelni dohonekja dohonekelan dohonkela dühüng-dohong dühel-dohol(iteratív) dühdereg dühor 11. A be etimológiája bizonylosza de igenstak az indogemrán epi-től. Logikusabb az ina, hisz raktán rejmed ene ena(ina)-ona-ana rendrakuina, és a németnek innen a magyarnak innen. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e partikelstuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat van így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu rakód me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 12. Lévő? Nem ez bullshizmus, libcsizmus,magyarul vesző. A veszély helyett raktábban rakódna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá lesz az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. 13. Elvisel? Nem visel, hanem magyarul bírong, a bír, beran stumától ong-val. El? Hát a dungely rekkin al. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó, , m-vel úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Így inkább anavabírong, vagy tovabírong. 14.A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól rakódott így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár volna, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va.