Egyedül Magyarország áll ki erőteljesen a békéért, miközben a többi tagállam, mint az alvajáró, csak háborúról hadovál. Interjú.
Egy kis ország konzervatív kormánypártjának képviselete mennyire vész el Brüsszelben?
Noha kis ország vagyunk politikailag, szellemileg és értékrendben sokkal nagyobb erőt képviselünk, mondhatom, nagyhatalom vagyunk és nagyon nagy szükség van itt ránk, hiszen Magyarország sok kérdésben másként gondolkodik, mint az európai fősodor, nem követi vakon a mainstreamet. Itt gondolok a családra, a nemzetre, vagy akár a polgári gazdasági berendezkedésre, de ilyen jelenleg az ukrajnai háború is, amiről mi mást gondolunk, mint a hangos többség.
Rendszeres probléma egyébként, hogy a külföldiek elsősorban Magyarországról beszélnek, írnak, de ritkán találkoznak magyarokkal, ritkán hallgatják meg az érveinket. Ezt a kommunikációt kívánja az alapítvány is szélesíteni. Brüsszel egy balliberális, progresszív központ, ahol a konzervatív értékek, gondolatok alig tudnak megjelenni. Éppen ezért más tagállamok irodával még nem rendelkező konzervatív, keresztény szervezeteinek is helyet adunk, vagy bevesszük őket partnerként a rendezvényeinkhez, hogy a jobboldali gondolat minél színesebben jelenhessen meg. Képviseletünk egyfajta inkubátorházként is működik számos hazai és nemzetközi jobboldali szervezet, közszereplő számára.
– Mindennek a jelentőségét jól mutatja, hogy a magyar uniós elnökség kapcsán tartott vitanapon szemrebbenés nélkül mondtak olyan valótlanságokat balliberális képviselők, akik egyébként nemrég Magyarországon jártak, és maguk is meggyőződhettek az ellenkezőjéről, hogy nálunk rendeleti kormányzás zajlik. Milyen lehetőségeik vannak a Magyarországról hamis képet festő állítások megcáfolására?
– Kezdjük azzal, hogy miért ennyire torz a kép Magyarországról. A jóindulatú magyarázat szerint kicsi ország vagyunk, valahol Európa perifériáján, és a magyar nyelvet is kevesen beszélik hazánkon kívül, ezért nehéz a külföldieknek megbízható, hiteles információhoz jutni országunkról. A többség esetében az a probléma, hogy elsősorban
akik nem is érdekeltek abban, hogy reális képet fessenek, míg az itteni politikusok, a döntéshozók, az intézmények munkatársai megelégednek ezekkel a valótlan információkkal. A magyar balliberális politikusok, akik otthon nem tudnak sikert elérni, egy külső erőn keresztül, amely lehet az Európai Unió, az Egyesült Államok, vagy a nyugat-európai sajtó, próbálnak befolyást szerezni. Így alakul ki hazánkról egy torz kép. Ez ellen nehéz küzdeni, de a mottónk, hogy bástyákat és hidakat építünk az érdekellentétek miatt kialakuló viták során, mint amilyen az illegális migráció vagy a családvédelem.
Nyitóképünk archív: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (j) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2023. május 15-én.MTI/EPA/Olivier Hoslet
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
A MÁV-csoportnál elrendelte a téli forgalmi eljárások alkalmazását, a rendkívüli helyzetekre reagálni tudó ügyeleti rend érvényesítését – tájékoztatott Hegyi Zsolt.
