Csendes órák – Suhajda Szilárdnak, aki nagyszerű ember volt, ezerszeresen jár az elismerés.
„Pünkösd vasárnapján döbbentem rá, hogy napok óta Suhajda Szilárdról szól minden a magyar közbeszédben. Előfordulhatott, hogy hazánk egyik legjelentősebb online hírportálján két napon át az ő sorsáról tudósít az első három-négy hír. Szanyi Tibor és egy szolnoki jobbikos szépen belerúgott néhányat a holt hegymászóba, mások ügyesen kiegyensúlyozták az ügyet jobbra és balra, nehogy baj legyen, néhány politikus pedig gyönyörűséges, de semmitmondó sorokkal búcsúzott tőle.
Úgy általában megszólalt a tragédiáról a nyilvánosságban néhány száz írástudó és írást nem tudó. Pünkösd és Csíksomlyó az idén háttérbe szorult, most Suhajda Szilárdról beszélt mindenki. Az is, aki barangolt már magashegységben, az is, aki extrém sportoló, meg az is, aki életében kétszer járt a házán kívül. Hirtelen elkezdtünk közérteni Suhajda-ügyben, ahogyan a politikában, a futballban és a főzésben is remek szakértő minden magyar ember.
Hogy miért ez a téma napok óta, arra nézve önmagában a haláleset ténye nem magyarázat. Valójában arról lehet szó, hogy a viták és elemzések már régen nem az áldozatról, hanem önmagunkról szólnak.
Elsődlegesen azért csócsáljuk, bontjuk apró részleteire az esetet, valamint lóbáljuk a morális törvénytábláinkat, mert mondani akarunk valamit felelősségről és felelőtlenségről. Arról, hogy hős vagy áldozat Suhajda Szilárd, és amíg erre a rejtélyre nem adunk a magunk számára kielégítő magyarázatot, addig nem nyugszik a lelkiismeretünk. Engem ez a színjáték mélységes undorral tölt el.
Mindannyian két csoportba tartozunk, átmenet voltaképpen nincs, nem lehetséges: vagy voltunk már életveszélyben, vagy nem.”
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
A kínai importból érkező szedánt egyes hirdetések szerint már 1,43 millió rubeltől kínálják.
Lavrov már a békekötés utáni állapotról beszélt.
