A Kálomista-per fideszes ítélete szerint a hazugsághoz való jog erősebb

„Először is, az Elkúrtuk című film nem művészi alkotás, hanem egy szándékos lejárató propagandafilm, amelynek célja éppen az volt, hogy megsértse a filmben szereplők személyiségi jogait. Ezúttal ez fontos kérdés, nem csupán műfaji vita, nemcsak ízlés dolga, hanem perdöntő tény. Másodszor, ha bárkinek az alkotói, művészi, szerzői szabadsága erősebb, mint a sértett személyiségi jogának védelme, akkor az összes médiában (idetartozik a film is) elkövetett személyiségi jogsértési pert meg kell szüntetni, mert egy újságíró szerzői szabadsága erősebb, mint a jóhírnévhez való jog.

Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy bárkiről ki lehet találni, le lehet írni, el lehet mondani, filmre lehet venni bármilyen hazugságot, ami sérti az illető jó hírnévhez való jogát, mert a hazugságot terjesztő, valótlan tényeket állító és valótlan tényeket terjesztő, vagy a sértettet hamis színben feltüntető becsületsértő rágalmazó joga erősebb a valótlan tényállításhoz, mint a sértett joga ahhoz, hogy valótlan tényállítással ne lehessen sérteni a jó hírnevét, a becsületét és az emberi méltóságát. Ha ezt lehet, akkor mostantól nincs jó hírnévhez való jog, nincs személyiségi jogvédelem.

Az esetek többségében ugyanis újságírók, alkotók, szerzők, filmrendezők stb. követik el a nyilvánosság előtt a valótlan tényállítást, így a személyiségi jogsértést. Ha nekik ehhez joguk van, akkor bárkiről lehet valótlan tényt állítani. Ezt mondta ki a másodfokú bíróság. Harmadszor, a közszereplők nagyobb tűrési küszöbére vonatkozó alkotmánybírósági állásfoglalás nem a valótlan tények esetében ír elő nagyobb tűrést a közszereplőknek, hanem a durva kijelentésekkel, véleményekkel, becsületsértő megnyilvánulásokkal kapcsolatban. Valótlan tényállítást senkinek nem kell tűrnie.”

***

***

Nyitókép: Facebook