A mi kis keresztény-nemzeti darálónk

„Pártunk és Maffiánk helyesen teszi, ha ledarálja a lélegeztetőgép dokumentumait, s velük minket, a mi munkánkat, adónkat és összespórolt pénzünket, mert autópálya-matrica ügyben 63 év múltán is hősiesen, bátran, elszántan és öntudatosan reklamálunk, ám ha ledarálják többszáz milliárd forintunkat, az senkit sem zavar, azért nem emeljük föl a hangunkat, nem reklamálunk, nem küldjük el őket oda, ahová leginkább tartozónak gondoljuk mindüket, hanem szépen és fegyelmezetten négyévenként újraválasztjuk őket.

Különös érzés, amikor az ember műalkotásokkal találkozva arra kényszerül rádöbbenni, hogy az olvasott vagy látott dadaista, szürreális, abszurd, álom- vagy fantáziaszerű művek, utópiák és disztópiák egyszeriben valóságossá, reálissá, »nagyrealistává« válnak.

Itt van például Örkény »félpercese«:

Fasírt. A megdarált húst összedolgozzuk tojással, tejbe áztatott zsömlével, sóval, borssal, és forró zsírban vagy olajban húspogácsákat sütünk belőle. Figyelem! Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg.

Miről beszél ez az Örkény nevű abszurdológus? Mikor szoktak bennünket ledarálni? Magánál van az ilyen, amikor efféle marhaságot vet papírra? Csakhogy a 2023. év Magyarországán már pontosan tudható, hogy Örkény nem képtelenségeket hordott össze, hanem váteszként úgyszólván előre látta napjaink Magyarországának viselt dolgait, megannyi »környülállását«”.

Kép forrása: Gábor György Facebook-oldala