A követ

„Tudom nem szabad egy meleget megítélni pusztán a hajlamai miatt. Colleen Bell még csak vonzó módon vonaglott a »pride-on«, a kezével is hadonászott, ami egészen egyszerűen csudálatos volt. Mindeközben a két biztonsági ember szúrós szemmel nézte a tömeget: nem jelentenek-e veszélyt a »célszemélyre!«; ők nem is táncoltak. Megnézném, hogy Szaúd-Arábiában, vagy Kínában kit neveznének ki, vajon olyanokat-e, akiket az arab országokban például le szoktak dobni a háztetőkről.

Ami az 56-os reminiszcenciákat illeti van itt néhány igen kínos kérdés, ahhoz, hogy ezeket feltehessük lenne néhány válasz mielőtt ezeket tisztáznánk.

Az 56-os események elválaszthatatlanok a szuezi-válságtól és az azzal kirobbanó nemzetközi eseményektől. Röviden szólva: Anglia, Franciaország és Izrael megtámadta Egyiptomot (a Szuezi-csatorna államosítása miatt), mellyel a franciaországi Sévres-ben tartott titkos találkozón hozott döntéseiket kívántak megvalósítani. Nem sikerült. A két szuperhatalom kivételesen azonos állásponton volt, mindketten ellenezték a dolgok ilyen alakulását. Az oroszok mindkét esetben érintettek voltak, a magyar események és Egyiptom miatt is, valahogy a közös érdekek mentén kezdett kialakulni egy együttműködés a két ország között. Végül a három ország (Anglia, Franciaország és Izrael) meghátrált, az angol miniszterelnök lemondott; semmi különös. A világ megkönnyebbülten felsóhajtott, csak ez az átkozott magyar ügy… Csak Izraelnek sikerült elfoglalnia Sinai-félszigetet. (Naná, majd pont nekik ne sikerült volna…)

Zárójel. Ami 56-ot illeti. Sajnos a magyarság 57-ben meggyalázta 56-ot. Amikor a harcosok, a hősök egy zsúfolt, tömeges május 1-én felvonultak az uraik előtt, hogy azok lássák: mi nem csináltunk semmit, mi jók voltunk. Persze a zsebekben ökölbe szorultak a kezek, de hát ki látta azt, és aki sejtette, az is legfeljebb röhögött rajta. Ahogyan Hamvas Béla prófétai szavai mondják: »Eleinte azt hittem, hogy a mai nevek csak azért maradnak fenn, hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. De túl jól ismerem a magyarokat.« Zárójel bezárva.”

Nyitókép: MTI Archív/Munk Tamás