1849. július 29-én, Szegeden, a forradalmi kormány az utolsó órában egyhangúlag kimondja a magyar zsidóság emancipációját.
„Az egyebekben kiváló riporter, Kácsor Zsolt a Népszava lapjain olyan cikket írt 1848. március 15-éről, amilyet az elmúlt évtizedekben (évszázadban?) nem olvashattunk.
(...) Csupán a törvények szintjén: 1849. július 29-én, Szegeden, a forradalmi kormány az utolsó órában egyhangúlag kimondja a magyar zsidóság emancipációját a háborúban szerzett érdemeire, és az emberi egyetemesség eszméire hivatkozva.
a pesti zsidóságot pedig megsarcoltatja. Ez minden korról szóló könyvben és tankönyvben benne van. Mindazt pedig, amit a forradalmi kormány terve szerint már 1849-ben be kellett volna vezetni – azaz a zsidók egyenjogúságát – a Habsburg-házzal kiegyező új, dualista kormány csak 1867-ben mondja ki, tehát 18 évvel később.
A zsidóellenes zavargásokról kis magyar lázadástörténet című sorozatunk keretében megjelent, 1848-at feldolgozó cikkemben magam sem írtam semmit. Nem mintha tagadnám ezek megtörténtét vagy szerepét, ugyanakkor
hogy a kezdetben külön zsidó és nem zsidó nemzetőr-ezredek is csupán átmeneti jelenségek. Az antiszemitizmus kérdése a legutóbbi évtizedek történetírásában mégis sokféleképpen felmerült.
Létezik az irányzat, amely a zsidóság magyar nemzetőrségben és honvédségben kiemelt »hazafias« szerepével csupán a zsidóellenes zavargásokat kívánta elkendőzni. A másik végletben pedig létezik persze, aki csupán zsidóellenes zavargásnak láttatta a teljes népfelkelést. A két véglet között pedig születtek a témának igényes feldolgozásai is, mint például Miskolczy Ambrus tanulmánya Horn Ede 1848-as forradalmi zsidó mozgalmáról. A zsidóság kétértelműnek tűnő helyzete is a 19. század tipikus terméke, ami a felvilágosodásról, demokratizmusról és a zsidógyűlöletről is sokkal többet elárul, mint amit a felületes feldolgozások át tudnának adni.”
***
Nyitóképen: Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása 1848-ban. Fotó: Wikipédia
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
