1849. július 29-én, Szegeden, a forradalmi kormány az utolsó órában egyhangúlag kimondja a magyar zsidóság emancipációját.
„Az egyebekben kiváló riporter, Kácsor Zsolt a Népszava lapjain olyan cikket írt 1848. március 15-éről, amilyet az elmúlt évtizedekben (évszázadban?) nem olvashattunk.
(...) Csupán a törvények szintjén: 1849. július 29-én, Szegeden, a forradalmi kormány az utolsó órában egyhangúlag kimondja a magyar zsidóság emancipációját a háborúban szerzett érdemeire, és az emberi egyetemesség eszméire hivatkozva.
a pesti zsidóságot pedig megsarcoltatja. Ez minden korról szóló könyvben és tankönyvben benne van. Mindazt pedig, amit a forradalmi kormány terve szerint már 1849-ben be kellett volna vezetni – azaz a zsidók egyenjogúságát – a Habsburg-házzal kiegyező új, dualista kormány csak 1867-ben mondja ki, tehát 18 évvel később.
A zsidóellenes zavargásokról kis magyar lázadástörténet című sorozatunk keretében megjelent, 1848-at feldolgozó cikkemben magam sem írtam semmit. Nem mintha tagadnám ezek megtörténtét vagy szerepét, ugyanakkor
hogy a kezdetben külön zsidó és nem zsidó nemzetőr-ezredek is csupán átmeneti jelenségek. Az antiszemitizmus kérdése a legutóbbi évtizedek történetírásában mégis sokféleképpen felmerült.
Létezik az irányzat, amely a zsidóság magyar nemzetőrségben és honvédségben kiemelt »hazafias« szerepével csupán a zsidóellenes zavargásokat kívánta elkendőzni. A másik végletben pedig létezik persze, aki csupán zsidóellenes zavargásnak láttatta a teljes népfelkelést. A két véglet között pedig születtek a témának igényes feldolgozásai is, mint például Miskolczy Ambrus tanulmánya Horn Ede 1848-as forradalmi zsidó mozgalmáról. A zsidóság kétértelműnek tűnő helyzete is a 19. század tipikus terméke, ami a felvilágosodásról, demokratizmusról és a zsidógyűlöletről is sokkal többet elárul, mint amit a felületes feldolgozások át tudnának adni.”
***
Nyitóképen: Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása 1848-ban. Fotó: Wikipédia
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
