Kézfogás Ankarában

„Még a hatvanas években, amikor a ciprusi válság miatt Törökország viszonya alaposan megromlott a nyugati világgal, Süleyman Demirel, a török politika későbbi nagy öregje találkozott a brit külügyminiszterrel. Kezet nyújtottak egymásnak, ami szemet szúrt Ankarában, meg is kérdezték otthon Demirelt, miért fogott kezet a brit kollégával. »Miért, mit kellett volna megfognom?« – kérdezett vissza a politikus.

Nem úgy persze, ahogyan a Nyugat teszi Erdogannal hosszú ideje. Hol az orránál fogva igyekeznek vezetni, hogy persze, uniós tag lesz majd Törökország, de per pillanat még nem tudnak közelebbi időpontot mondani. Máskor hátulról akarják leütni a törököket, hiszen marxista kurd gerillákat dédelgetnek uniós országokban. Előfordult az is, hogy a szív tájára mértek ütést, amikor Fethullah Gülen hitszónokot nem pusztán szóval támogatták, de titkos csatornákon sok minden mást is juttattak számára. Mindig akadt elég testrész a képzeletbeli török testen, amit csavargattak, kínoztak, annak reményében, hogy végül összeomlik a vérkeringés, ők pedig szakszerűen elvégezhetik az újraélesztést.

Ha Törökországot morális szempontból ítéljük el, érdemes megválaszolni azt a kérdést is, miért nem tesszük ugyanezt azokkal a nagyhatalmakkal, amelyek titkosszolgálati eszközökkel, gazdasági zsarolással, fegyverszállításokkal, gyilkosságokkal, mindenféle mocskos trükkökkel Nyugat-barát rendszert igyekeznek építeni abban az országban. 

Már az első világháború kirobbantásában is döntő szerepe volt a török hatalmi állás megbillenésének. Hiszen az Oszmán Birodalom meggyengüléséből fakadtak a balkáni nemzeti mozgalmak és háborúk, ezért vándorolhatott a Monarchiához Bosznia-Hercegovina, nem beszélve a szeparatista mozgalmakról, amelyek – legalábbis részben – Ferenc Ferdinánd halála miatt főszerepet játszottak a globális embervadászatban. Törökország ma is kulcsország. Változatlanul szekuláris muszlim állam, ilyen minőségében pedig akadálya az iszlamizmus terjedésének. Törökország továbbá fontos szereplő a legújabb keletű világgazdasági válságban. ”

Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher