175 évvel ezelőtt ezt mutattuk meg a világnak.
„Napra, sőt, órára pontosan 175 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én zakatoltak a Landerer és Heckenast nyomda gépei. Két, mondjuk így, dokumentumot sokszorosítottak többezer példányban. Az egyik a Petőfi által alig két napja papírra vetett Nemzeti dal, a másik a Tizenkét pont.
Kezdjük az utóbbival. 175 évvel ezelőtt arra a kérdésre, hogy mit kíván a magyar nemzet, azzal a válasszal indítottak: »Legyen béke, szabadság és egyetértés«. A 'szabadság' fogalma még egyszer fordul elő a dokumentumban, a legvégén, amikor idézik a francia forradalom hármas jelszavát:»Egyenlőség, szabadság, testvériség!«
A Tizenkét pontot indító hármas kívánalom a magyar szabadság keretfeltételeit jelöli - a franciáktól elterjedő jelmondat pedig a világszabadság azóta is használt kulcsfogalmai.
Megkülönböztethető-e a világszabadság a magyar szabadságtól? – kérdezhetik egyesek. Miért mondja azt Kossuth Lajos, hogy „mi nem csak szabadok, hanem szabad magyarok akarunk lenni«?
Erre a kérdésre a választ Kölcsey Ferenc, nemzeti imánk szerzője fogalmazta meg a legszebben:»Egész világért, egész emberiségért halni: Azt isten teheté; ember meghal háznépéért, ember meghal hazájáért, halandó szív többet meg nem bír.«
Ugyanerről ír Vörösmarty Mihály is a Szózatban:»A nagy világon e kivűl / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze; / Itt élned, halnod kell.«
A magyar szabadság kulcsa tehát a haza. Amint azt a kétszáz éve született Petőfi Sándorunk is megírja ama másik sokezres példányszámban kinyomtatott dokumentumban: »Talpra magyar, hí a haza!«
A magyar szabadság tehát a valahol szabadsága. A békén alapszik. És ebből a valahol szabadságában megélt békéből születik meg a haza.
175 évvel ezelőtt ezt mutattuk meg a világnak. Amikor egész Európa felfordult, egyedül nálunk zajlott békés úton a forradalom. Amíg máshol fegyvert fogtak, addig mi verset írtunk. Európában dörögtek az ágyúk, nálunk Petőfi Sándor szavalta el a Nemzeti dalt, Jókai Mór olvasta fel a Tizenkét pontot. Ahogy Márai Sándor megfogalmazta: mindig a költők csináltak legelőből hazát.
Bizonyság erre, hogy három vers jelöli ki a magyar szabadság és hazaszeretet tartalmát és kereteit. Ezt a három verset egy szűk emberöltőnyi idő alatt alkották. 1823-ban született meg a Himnusz, 1836-ban írta Vörösmarty Mihály a Szózatot, 1848. március 15-én hangzott el először a Nemzeti dal. Micsoda idők stációi! Egy szűk emberöltő alatt akkora fordulat következett be a magyar nemzet életében, amelyhez foghatót a bölcseletben Szókratész, vagy a tudományban Kopernikusz okozott.
Szókratészt követően a filozófia az emberrel kezdett foglalkozni, Kopernikusz fordulata után a helyére került az ember a tudományos világképben. Mi, magyarok három költőnek köszönhetően kerültünk a helyünkre a Nap alatt.”
Nyitókép: Facebook
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Bár elismerik, hogy hazánk és Szlovákia készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával.
Hat magyar egyetem bírósághoz fordul az Európai Bizottság döntése miatt, kérdéseinkre Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora válaszolt.
