Budapest eddig erején felül segítette a független alkotóközösséget.
„A kultúra nemzeti alap. Ma a színházi világnapon Budapesten egyszerre van okunk az ünneplésre és okunk a szomorúságra is. Büszke vagyok városunk egyedülálló, páratlanul gazdag színházi életére.
Örülök, hogy Budapesten a legnehezebb időszakban is estéről estére felmegy a függöny és minden nap sok ezer ember csodálhatja a színházi alkotók tehetségét. Hogy mekkora közösségformáló ereje és hatása van életünkre a színháznak, azt mi sem mutatja meg jobban, mint a mögöttünk álló hétvége két különleges jubileuma. Presser Gábor ötvenéves vígszínházi tagságát ünnepelték kollégái, pályatársai és a színház közönsége a Szent István körúton, miközben néhány villamosmegállóval odébb, az Erzsébet körúton a Madách Színházban is színháztörténetet írtak: a Macskák negyvenéves születésnapi előadását rendezték meg, ami már jó ideje tartja a leghosszabban repertoáron lévő magyarországi előadás rekordját.
Sajnos azonban újra van okunk aggódni a szabad kultúráért. A három éve kötött, a budapesti színházak finanszírozását biztosító alku szellemével szembe menve a kormány önkényesen negyven százalékkal csökkentette a független társulatok támogatására fordítható keretet. Ez a lépés a társulatokat lehetetleníti el és a magyar színházi élet művészi fejlődését is visszaveti.
Budapest eddig erején felül segítette a független alkotóközösséget, ám a válság és a kormányzati elvonások miatt erre idén nem maradt mozgástere. Éppen ezért egyeztetést kezdeményezek a kormánnyal annak érdekében, hogy vonják vissza ezt a döntést, és dolgozzunk együtt Budapest szabad és sokszínű színházi életének védelmében.”
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád