Ez is tragédia

Ez is tragédia. Egy ügyletes orvos érzelmektől fűtött beszámolója az M1-esen történt tragikus tömegbaleset sérültjeinek ellátásáról. A bicskei tűzoltók mindeközben támogatókat keresnek, hogy jobb felszerelésük legyen…

»Az M1 tömegbaleset margójára Mivel a külsős kollégákat kib.szták, (mert nem írták alá a szolgálati jogviszonyt), szombaton egyedül vittem a megyei kórházat 0-24, szakorvos nélkül. Első alkalom, persze mostantól ez az új normál. Hogy törvényes-e, nyilván nem, ilyenkor kapod a kérdést, »hogy deamúgy szakvizsgázni azért szeretnél majd ugye«, esetleg »kereshetnél másik képzőhelyet az ország túlfelén«, nyilván a kurv@anyádat.« A tömegbaleset persze ilyenkor b@sz be, a sérültek jelentős része nálunk köt ki, a legfiatalabb másfél, a legidősebb 90 éves.

Megindulnak a helikopterek, jön az OMSZ, mindenkinek UH, rengeteg RTG, jópár CT, hajt az adrenalin, óriási a felelősség, most nem hibázhatsz, élvezed és tudod, hogy a folyamatos önképzés miatt jobb vagy mint a legtöbb hasonszőrű. De mikor a k@csög betegszállítók nem hozzák vizsgálatra a politraumás, fentanyl mellett ordító másfélévest, mert nekik »20 perc múlva lejár a munkaidő« és »éppen váltanak«, akkor hangosan kurv@anyázol, majd inkább a gyerekorvossal ketten toljátok az ágyat a vizsgálóhoz.”

Nyitókép: MTI / Lakatos Péter