Az ukrajnai háborúval beköszöntött a legnagyobb energiaellátási válság is az olajválságok óta.
„Az Európai Unió bizottsága február elején terjesztette elő a javaslatát a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervre. A javaslat vitája hevesnek ígérkezik, hiszen az európai gazdaságpolitika alapvető irányának meghatározásáról van szó. Hogyan tudjuk a feszült környezetben megelőzni az európai ipar leépülését? Ezt a kérdést kell megválaszolni nem csak a brüsszeli politikának, hanem a tagállamoknak is. Ez az elemzés a magyar és a német politikát hasonlítja össze. Milyen iparpolitikai álláspontot képvisel a két ország az európai színtéren és milyen politikai megfontolásból?
– szokta volt mondani Helmut Schmidt korábbi német kancellár. Az európai iparban mostanában akad válság bőven: miután a koronavírus-világjárvány zavart okozott a globális beszállítói láncok működésében és megkérdőjelezte Kína a világgazdaságban betöltött szerepét, az ukrajnai háborúval beköszöntött a legnagyobb energiaellátási válság is az olajválságok óta. Az energiaárak emelkedése ugyan nem most fordul elő először, de az általános politikai bizonytalanság próbatétel az európai energiaellátási rendszereknek. Az ellátásbiztonság egyik pillanatról a másikra már egyáltalán nem magától értetődő. De még a nyugati világ egyes lépései is nehezítik Európa helyzetét. Az Inflation Reduction Act 360 milliárd dollárnyi támogatást mozgósít az Egyesült Államok iparának annak ellenére, hogy az ottani gazdaságot messzemenően elkerülte az energiaárak emelkedése. Az elrettentő forgatókönyv szerint az európai ipar akár ki is vándorolhat Amerikába. Ezek a kihívások egy olyan időszakban jönnek, amikor az Európai Unió gazdaságából már jó ideje hiányzik a lendület. A túlburjánzó szabályozások, a kutatási és infrastrukturális beruházások hiánya, valamint a szakképzett munkaerő már korábban is problémát a világpiaci versenyben.
Az Európai Bizottság felismerte ezeket a veszélyeket és február elsején közzé tette »A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora« című közleményét. A cím mögött egy a gazdaságpolitika szinte minden területét érintő reformprogram rejlik. A terv alapgondolata az, hogy az energiapolitika segítségével lendületet adnak az európai iparnak, egyúttal pedig teljesítik a klímapolitikai célokat, valamint megfelelnek a megváltozott stratégiai helyzetnek is. A bizottság az első intézkedéscsomagban azt javasolja, hogy a fenntartható energiaforrások igényeihez igazítsák a szabályozási környezetet.
A megújuló energiaforrások kutatását azzal tervezik megkönnyíteni, hogy a jogszabályok megengedik új technológiák kipróbálását. Ezen felül európai szabályozásokat terveznek bevezetni a zöld technológiákra, mint például az akkumulátorokra vagy napelem-modulokra. Ezeket a technológiákat Európa-szerte ugyan egységesen, de összességében kevésbé szigorúan tervezik szabályozni és gyorsabban engedélyeztetni. Szintén jelentős változás lesz a szabályozásban az árampiaci reform, amelyet márciusban terveznek bemutatni.”
Nyitókép: Facebook
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Ügyvédje szerint F. János előadásai nem objektívek, és nem vehetőek figyelembe bizonyítékként.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
