Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az EU-ból

„Magyarország egyetlen modernizációs lehetősége az uniós tagság és az azzal járó uniós támogatások lennének. Orbán Viktor mégis a kilépéssel viccelődött amerikai újságírók előtt. Lehet, hogy nem is viccelt?

Magyarország számára nincs reális alternatívája az EU-nak, de azt is régóta tudjuk, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása Orbánék számára nem vállalható. Ezért mondják, hogy a Nyugat hanyatlik, a liberális társadalom- és gazdaságpolitika erőforrásai kimerültek. Számukra nyilvánvaló, hogy a feltörekvő dél-kelet-ázsiai hatalmaké, elsőssorban Kínáé a jövő, erre reflektál Orbán a „keleti-nyitás” politikájával. Ez hamis ideológia, ám arra elég, hogy megalapozza az unióval szembeni orbáni kritikát. Ennek a kritikának egyetlen létalapja, hogy azok az értékek, amelyeket az EU képvisel és számon kér, amelyektől függ az ország uniós támogatása, azok nem elfogadhatóak Orbánék számára, mert ehhez szakítani kellene politikájuk lényegével. Ma már világos a kép: addig érdeke Orbánnak és a rezsimnek bennmaradni az Unióban, amíg a támogatások meghaladják a kötelezettségeket. Abban a pillanatban, amit a támogatások összege elmarad a magyar befizetési kötelezettségektől, már nem lesz érdeke bemaradni. Ezért hangoztatja lépten-nyomon Orbán, hogy számára az ország szuverenitása mindenek fölött való. Ez napnál világosabb beszéd.

Azt gondolom Orbán Viktor minden lépése azt szolgálja, hogy elszakadjon az EU-tól és annak értékeitől, követelményeitől. Azért teszi a legvadabb gesztusokat Putyinnak, a kínaiaknak, az ázsiai és közel-keleti diktatúráknak, hogy ha már nem származik anyagi előnye az uniós tagságból, akkor veszteség nélkül ki tudjon szállni az EU-ból. 

Ezt a szándékot próbálja megalapozni az agresszív Brüsszel-ellenességgel, az EU rendszeres zsarolásával, a hazai közvélemény tudatos félrevezetésével, az úgynevezett nemzeti konzultációval és direkt propagandával. Már jó előre fel akarja készíteni a hazai közvéleményt végzetes lépésére és annak támogatására. De ez alapvető tévedés: Magyarország számára katasztrófa lenne, az ország hosszú távú leszakadásával, perifériára szorulásával járna, ha ez a politika megvalósulna. Sajnos az ma már reális veszély, nem pedig egy valóságtól elrugaszkodott jövőbeli fantazmagória, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az unióból.

Rövidtávon finanszírozható a magyar gazdaság, de továbbra is egy versenyképtelen gazdaságba megy a pénz. Milyen jövő előtt áll így Magyarország?

A régióban is tartós a leszakadásunk, és a versenyképességünk is rosszabb a többi országénál. Az a gazdaságpolitika, amely 20. század eleji-közepi gazdasági modellt tartja vonzónak, azaz a klasszikus ipari és mezőgazdasági termelést tekinti a növekedés fő erőforrásnak és nem fordít figyelmet a szolgáltatások, a tudás intenzív tercier ágazatok fejlesztésére, az növeli a magyar gazdaság lemaradását, csökkenti fejlődési esélyeit.

A kormányzat politikájának az az alapja, hogy a Magyarországon megtelepedett autóipar úgy fejleszthető tovább, ha követik a trendeket, azaz az elektromos autózásra való áttérést. A kormány szerint ez jelenti a jövőt. Ezért fontos számukra akkumulátorgyárak betelepítése, mert szerintük ezzel előzzük meg a világot. 

Aki azt mondja, hogy ezek a beruházások adják a magyar gazdasági fellendülés alapjait, azok tévednek. Pont fordítva van: ezek a beruházások konzerválják azt a lemaradást, amellyel ma is küzdünk. Hiszen ezek a gyárak csak betanított munkaerőt igényelnek, amely akár érkezhet a Távol-Keletről is. Nincs szükségük szakmunkára, hozzáadott értéket növelő szellemi teljesítményre. Az akkumulátorgyártás konzerválja az elmaradott gazdasági struktúránkat, növeli a környezeti terhelést, az energiaforrások felhasználását, és ráadásul konkurenciát teremt a gyenge felkészültségű magyar munkaerőnek a vendégmunkások révén.”