Mi volt Jászberényben? Mi lett volna? Semmi se volt Jászberényben.
„Mi volt Jászberényben? Mi lett volna? Semmi se volt Jászberényben. Különösen a fideszeseknek nem volt semmi. A kőkorszak óta lakott térség, azóta nem történt semmi. Nyugton voltak a szarmaták is, az avarok is, a kelták is. A jászok is. Lehel, a kalandozó vezér Bajorországban csapkodott kürtjével.
Az pedig se a kelták, se a szarmaták, se az avarok vagy jászok idejében föl nem merült, hogy a fideszes jelölt kikaphatna. Tehát nem is kapott ki. Ezért a fideszesek többsége nem foglalkozik a jászberényi időközi önkormányzati választás eredményével.
Annyira nem foglalkozik, hogy csak 44 százalék hallott a párt – és a helyi jelöltek – vereségéről. Persze, ez majdnem 50 százalék. Mondhatnánk, hogy szinte a fideszesek fele hallott a jászberényi ütközetről. Augsburg alól is lassan csordogáltak a hírek Lehelről és Bulcsúról. Minek akkor kapkodni Jászberény után?
A tájékozott kevesek többsége határozottan azt gondolja, hogy a jászsági vereségnek semmilyen országos tanulsága nincs. A fideszes polgármester-jelölt oldala után majd a párt helyi szervezete is felszívódik és újraszerveződik.
A fideszesek szerint tehát jászberényi gyors csak egyszer volt, és akkor se jelentett semmit. De mit gondolhat az ellenzék? A Budapestet és néhány vidéki települést irányító, a törvényhozásban szinte láthatatlan politikai formációk? A DK a jászberényi összefogásból is kimaradt, talán így is segítve a közös jelölt győzelmét. A hétvégén kiderült, hogy a magát erősnek gondoló családi vállalkozás nem hisz az összefogásban. Ezért elkerüli a csalódás. Mert összefogást más se akar. Az LMP és a Momentum is a többiek nélkül váltaná le a rezsimet. Csak a szocialisták emlegették az előválasztást és együttműködést, de ez inkább tűnt pániknak, semmint cselekvési tervnek. Elvégre ez politika, és nem a ráció terepe.
Tavasszal egyszerre lehet majd elbukni az EP- és önkormányzati választást. Vagy nyerni, persze. Végre tétje lesz a választásnak. Az áldozatokat pedig talán pontosabban megszámolják, mint Augsburgnál tették.”
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Az új kormánynak úgy tűnik, nem lesz fontos az üldözött keresztények megsegítése.
Az iráni háború miatt az európai országok felgyorsítanák a tiszta energiára való átállást, azonban a német kormány ilyen törekvései jelentős akadályba ütközhetnek.
