Lengyelország leeresztette az új Vasfüggönyt: példátlan méretű erődrendszer emelkedik a határon
A miniszterelnök is megszólalt.
Donald Tusk a progresszió jelszavával simán betuszkolná az országot az Európai Egyesült Államokba.
„A varsói kormány úgy érzi, zsarolják. Hiszen nem kapja meg az uniós pénzét, azt a 35,5 milliárd eurós összeget, amelynek az EU helyreállítási büdzséjéből és kedvezményes hitelkeretéből kellene érkeznie. Brüsszel ugyanazt a forgatókönyvet alkalmazza a lengyelek, mint a magyarok ellen. A lengyelek annak ellenére nem kapnak pénzt, hogy háromnegyed éve aláírták, lemondanak a kormány legfőbb politikai céljáról, az igazságügyi rendszer átalakításáról.
(...) A lengyeleknek járó uniós pénz visszatartását a bírósági fegyelmi kamara feloszlatásához köti Brüsszel, külön kiemelve azt a kifogását, hogy a bizottságba kormányzati delegáltak is kerültek. Egyébként van más gond is a regnáló kormánnyal, például a szigorú abortusztörvény, a média lengyelesítése vagy az úgynevezett LMBTQ-mentes körzetek, közterek, boltok eltűrése. Utóbbi mellesleg alulról jövő kezdeményezés, a részt vevő kereskedelmi egységek a bejáratnál elhelyezett matricával jelzik a tiltást.
Lengyelországban tavaly decemberben 16,6 százalékos volt az infláció mértéke, éves szintje pedig 14,4 körül mozgott. Tavalyelőtt 6,8 százalékos bővülést produkált a gazdaság, ez tavaly jelentősen visszaesett, de vannak hitelminősítők, amelyek ettől még 4,5 százalékos gazdasági fejlődést várnak a lengyelektől 2023-ra. A varsói kormány óvatosabb a nemzetközi válság miatt, a hírek szerint úgy 2 százalékra kalibrálja a GDP idei növekedését. És azt ígéri, hogy 9 százalékra csökkenti az inflációt. Mindezt azért lényeges áttekinteni, hogy tudjuk, fontos az uniós pénz Varsónak. Különösen, hogy az ország LNG-portálokat épít, sőt hat atomreaktort is, és nemcsak megduplázná 140 ezer fős hadseregének létszámát, de rendkívüli fegyverfejlesztési programba és fegyvervásárlásokba is kezdett. Varsó a jelenlegi 2,4-ről a GDP 5 százalékára akarja emelni katonai kiadásait, elrettentendő a szomszédságában háborúzó feleket.
Ezért 2022 tavaszán a lengyel kormány engedett a bírósági fegyelmi kamarával kapcsolatos brüsszeli követeléseknek. Így joggal számíthatott arra, hogy néhány hónapon belül meg is kapja a 35,5 milliárd eurót. Bár az EU elfogadta a lengyel helyreállítási tervet, a kifizetésre mégis nemet mondott. Nem volt ugyanis elég, amit a lengyelek ígértek, Brüsszel követelte az elbocsátott 600 bíró automatikus visszavételét is. Végül Brüsszel nemhogy nem küldött pénzt, de fenntartotta azt a napi egymillió eurós büntetést is, amit az Európai Unió Bírósága rótt ki korábban Lengyelországra. Sőt még az is felvetődött, ha annyira makacskodnak a lengyelek, akkor csökkentik, akár vissza is tarthatják azt a becslések szerint 76,5 milliárd eurós összeget, ami a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban járna Varsónak a felzárkózási alapból.
Ezután új törvénymódosítási javaslat született, amely igyekszik megfelelni Brüsszelnek, de a koncepció szuverenitási vitákhoz vezetett a kormánykoalíción belüli. Ezt a vitát zárta le végül a szejm, vagyis a lengyel parlament múlt hét végén született úgymond »pozitív« döntése. Megint felcsillant tehát a remény, amelyet Varsó egyébként annak kapcsán is dédelgetett, hogy a majd 9 millió ukrán menekülttel szembeni jóindulatú, segítőkész magatartása – akik közül 3-4 millióan az országban is maradtak –, valamint az Ukrajnának szállított bőséges fegyverkontingensek és az Oroszországgal szembeni szankciók támogatása semlegesíti az unió fenntartásait.
De nem így történt.
(...) A háború nem osztja meg a lengyel társadalmat, amely információink szerint beletörődött az áremelkedésekbe is, a hitelminősítők pedig stabilnak ítélik a gazdaságot, dicsérik, hogy az ország relatíve alacsonyan tudja tartani az államadósságát. Mindennek ellenére a forinthoz hasonló, mesterkélt támadás éri a lengyel valutát is. Októberben minden a választók bölcsességén múlik majd. Persze az ellenzék győzelme után sem szűnne meg Lengyelország háborús részvétele Ukrajna oldalán. Sőt. Donald Tusk a progresszió jelszavával simán betuszkolná az országot az Európai Egyesült Államokba, a lengyelek pedig újra elsirathatnák elveszített függetlenségüket.”
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Maciej Kulczynski