Eleinte szomorúan néztem az úgynevezett pedagógussztrájkot. Ez a szomorúság azonban igen hamar átcsapott dühbe.
„Eleinte szomorúan néztem az úgynevezett pedagógussztrájkot. Ez a szomorúság azonban igen hamar átcsapott először dühbe, majd hamarosan felháborodásba. Felsőoktatásban részt vevő oktatóként megpróbáltam megérteni a lázadókat és beleélni magam a középiskolai kollégák lelkivilágába. Először az döbbentett meg, mennyire ápolatlanok voltak egyesek a szervezők közül. Aztán kifejezetten szégyellni kezdtem magam, amikor azt láttam, ezek a tanárok hagyják, hogy a gyerekek szájából trágárságok hangozzanak el. Ekkor már messze voltam attól, hogy megpróbáljam szimpátiával követni az eseményeket.
Nem szeretném részletesen megismételni azokat a véleményeket, amelyekkel a társadalom jó része reagált: közönségesek, felhasználják a gyerekeket politikai szerepvállalásra, kihasználva azt, hogy minden gyerek örül, ha lóghat; bedőlnek, sőt végrehajtják azt, amit bizonyos pártok és csoportosulások akarnak tőlük, amikor rájuk telepednek; megtagadják a munkavégzést; jogosan követelnek magasabb bért stb. Inkább néhány olyan jelenséget szeretnék felhozni, amelyeket hónapok, sőt évek óta megtapasztaltam szűkebb és tágabb környezetemben egyaránt.
(...)
Ami pedig a középiskolákat illeti: sokan vagyunk, akik aggódunk például az érettségi előtt állók miatt: ki adja meg vagy adja vissza a gyerekeknek a felkészülés lehetőségét és a tanuláshoz való jogukat?
Ez a pálya hivatás, amit a lelkiismeretlenség, netán a szabadosság nem veszélyeztethet. És pont ezért nem szabad felvonulásokra, transzparensek mutogatására vagy éppen ülősztrájkra buzdítani a gyerekeket, akik épp ebben az életkorban a legbefolyásolhatóbbak, és nem látják a mögöttes szándékot, csak a jó bulik lehetőségét.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Egyelőre podcast-műsorokkal. Aztán majd teljes életnagyságában visszatér a politikába -- ez a sejtésem.
A DK egykori elnöke arra is igyekezett választ adni, hogy miért él az a köztudatban, hogy minden politikus hazudik.
Azt azonban leszögezte, hogy nem szakad el végleg a színészettől.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
