Globális-progresszív hálózatok része a baloldal

„A magyarországi baloldal mögé 2021–22-ben Korányi hozta az amerikai kapcsolatokat az A4D-n keresztül.

A NIK prezentációjában mindenkit megtalálunk, aki az Egyesült Államok progresszív demokrata köreiben számít, őket nem más, mint Korányi Dávid személye köti össze, vagy közvetlen A4D-tagságuk révén, vagy az Atlantic Councilban viselt hivataluk folytán, esetleg a GLOBSEC-en keresztül, és akkor az egyes személyek és az általuk képviselt globális-progresszív szervezetek partnerkapcsolatainak leágazásait (Demokrata Párt, German Marsall Fund, NED) még szemügyre sem vettük. Az egyik értékes kapcsolat bizonyára onnan származott, hogy a Korányi-vezette A4D alelnöke Chris Maroshegyi, aki életrajza szerint több különös megbízatás (UNESCO Irak-iroda, Rothschild-csoport közkapcsolati alelnök, Concordia Summit P3 Intelligence divízió) után 2014 és 2020 között a Clinton-adminisztráció egykori külügyminisztere által birtokolt Albright Stonebridge Group munkatársa, sőt Magyarországgal kapcsolatos jelentéstevője volt (közvetlenül együtt dolgozva az ukrajnai fókuszú Victoria Nulanddal), de összefüggésben hozták Márki-Zay és az amerikai kapcsolatokkal rendelkező Kész Zoltán 2019 májusi amerikai útjával is. Maroshegyi manapság a Facebookot is tulajdonló Meta stratégia-alkotója.

Ám Bajnai árnyéka sem vetült túlságosan messze: a leszűkebb környezete által vezetett DatAdat évek óta mindenhol feltűnik mint digitális adatgazda, ahol a magyarországi baloldal progresszív globalista frakciója pozíciókat szerez – amint azt a Magyar Nemzet tényfeltáró cikksorozatában megírta. Kezdve a Gulyás Márton-féle Humán Platform on-line hátterével, folytatva a 2019-es budapesti előválasztással és a Karácsony-kampánnyal, majd a 2021 őszi országos ellenzéki előválasztással, egészen a 2022-es választásra való felkészülésig bezárólag. A NIK prezentációjának hálózatelemzéséből kiderül, hogy a DatAdat-csoport, az A4D-támogatások tulajdonképpeni fő kedvezményezettje, egy olyan széleskörű céges és személyi hálózat mozgatója, ami a 2022-es választások idején – tranzakciókon, korábbi és jelenlegi kapcsolatrendszereken, illetve leányvállalatokon és azok tulajdonosain keresztül – a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok fő kádereitől egészen az amerikai Demokrata Párt elitjéig ért.

A választáshoz közeledve a különböző globális-progresszív frakciók közül az eurokrata szárny Gyurcsány Ferenc feleségét, az Európai Parlament alelnökét, Dobrev Klárát támogatta, a transzatlanti kör pedig Karácsonyra tett. A budapesti után az újabb, ezúttal országos – és szintén a DatAdat által adatolt – baloldali előválasztáson is Karácsony mellett szólt minden, az első forduló eredménye mégis az lett, hogy Dobrev az első, Karácsony a második és Márki-Zay Péter MMM-elnök a harmadik, akinek a javára végül nagy meglepetésre Karácsony visszalépett. A politikai sorsát a 2018-as választás óta Karácsonyhoz kötő, egyébként is a sír szélén tántorgó MSZP ezzel a verembe zuhant, a Jobbik elnöke a versenyben csúfosan megbukott, az LMP jelöltet sem állított, a szintén leszereplő, de szemfüles Momentum viszont azonnal Márki-Zay mellé állt. Aki a második fordulót aztán meg is nyerte. A 2021. októberi Karácsony–Márki-Zay-váltás zökkenőmentesen zajlott – ehhez hozzájárult, amit maga Márki-Zay Péter vallott be később, hogy »nem én döntöttem a napi kampánykérdésekben, hanem már sok kampányt levezető magyar és amerikai kampányszakértők, akiket a Karácsony-stábból örököltünk«. Aki hozzájuk hasonlóan mindvégig maradt, az éppenséggel Korányi volt.

A végeredmény ismert: soha nem látott méretű felhatalmazással ismételten a jobboldal győzött.

A globális-progresszív hálózatok – talán nem is tervezett – kitüremkedésének jó példája volt, amikor a 2022-es, általuk is sorsdöntőnek tartott választások előtt egy teljes évvel (!) Korányi az mondta egy feltűnően hosszú, Telexnek adott imázsépítő interjúban a kérdésre válaszolva, hogy elvállalná-e a külügyminiszteri posztot, hogy »ha egy feladat ezzel kapcsolatban engem megtalál, nem fogok elugrani előle«. Márki-Zay 1,8 milliárdra vonatkozó elszólása szintén vet fel kérdéseket, hiszen egy marginális hallgatottságú podcast-műsorban hangzott el. A két kiszólás oka nem lehetett más, mint annak bizonygatása, hogy »az amerikaiak« ki mögött is állnak Magyarországon, amely nekik »csatatérállam«, nekünk szülőhazánk.”

Nyitókép forrása: XXI. Század Intézet