Brüsszel politikai megleckéztetés miatt az egész európai közösség stabilitását teszi kockára.
„Miközben Európában egyre mélyebb gazdasági, politikai és társadalmi törésvonalak jelennek meg a különböző típusú válsághelyzetek állandósulása miatt, addig Brüsszel a hosszú távú következményekkel nem törődve, egyes tagországok politikai megleckéztetése révén az egész európai közösség stabilitását teszi kockára. Sümeghi Lórántnak, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzőjének az írása.
Azt követően, hogy nemrég végleges bizonyosságot nyert az az eddigi feltételezés, miszerint a »bizonyos és számszerűen meghatározott« feltételekhez kötött uniós forrásokhoz vezető út mégsem konkrétumokból, illetve előre meghatározott mérföldkövekből, hanem sokkal inkább véleményes és a végtelenségig kibővíthető kritériumokból áll, túlzás nélkül kijelenthető, hogy a brüsszeli gyakorlat mind Lengyelország, mind pedig Magyarország esetén is kimeríti a politikai zsarolás fogalmát.
Úgy tűnik, a bürokratikus modus operandi az elmúlt évekhez képest mit sem változott: ahogy a múltban a migrációs és a koronavírus okozta válság idején, úgy Brüsszel a jelenlegi háborús, illetve szankciós politika okozta gazdasági válság kapcsán is az átfogó európai érdek képviselete helyett ismét kizárólag az ideológiai nyomásgyakorlás fokozásában érdekelt.
Adódik a kérdés, hogy ami a politikai, illetve gazdasági versenyképesség kérdését illeti: mindez milyen hosszú távú perspektívát jelent nemcsak a kelet-közép-európai térségre, hanem magára az egész európai közösségre.
Hogy a kérdés mennyire nem légből kapott, hűen érzékeltetik az elmúlt évek azon, hasonlóan politikailag motivált válságkezelési technikái, amelyek rendre nem a krízisek megfelelő ellenszerét keresték elsősorban, hanem sokkal inkább a válsággal összefüggő brüsszeli ideológia kiterjesztésének a lehetőségét. Ennek következtében jelentősen korlátozódott Európa önvédelmi és fejlődési képessége.”
Nyitókép: Mandiner Archív
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
