„Hogy miért éppen a kilencvenkettedik évében járó Ferge Zsuzsát faggatta aktuális napi kérdésekről a Népszava, nem derült ki a minapi interjúból. Magát a szociológust is meglepte az érdeklődés: »Nem vagyok felkészülve, hogy értelmezzem a miniszterelnök gyakran ellentmondásos megnyilvánulásait – szabadkozott. – A helyzet is roppant bonyolult, de ebben az esetben a magyar tájékoztatás viszonylag korrektnek látszik.«
(Amennyire visszaemlékszem, Gyurcsány Ferenc ámokfutásának éveiben nem sűrűn kérte fel az újság Zsuzsa asszonyt, hogy értékelje a katasztrófakormányzást.)
Ennek dacára megtudhattuk, hogy a helyzet »sose volt jó, de mindig van lejjebb«. A kabinet egyre kevésbé kedveli a civileket, akik szembefordulhatnak vele.
»Valójában nem is az oktatásért, hanem a tudásért kell küzdeni, az Orbán-kormány ugyanis minél több tájékozatlan és könnyen manipulálható alattvalót óhajt.« (Ezek mi lennénk.)
Persze a szociális helyzet sem maradhatott ki a beszélgetésből. Egyebek mellett kiderült, Magyarországon – a Kádár-korszak rövid időszakait kivéve – sosem volt korrekt segélyezési rendszer. Onnan nézve pedig különösen elszomorító, hogy a mai Fidesz-kormány számos feltételt nehezített és jelentősen megemelte a segélyezésből kiszorulók számát.
Kis színes. Ferge Zsuzsa is tagja volt annak a legendás értelmiségi brigádnak, amely 2000-ben könnyes nyilatkozatban állt ki a Zámolyból Franciaországba vándorló »meghurcolt« romák mellett. Akikről nemsokára kiderült: egy gyilkosság következményei elől pucoltak ki nyugatra. (Ahol aztán az ottani rendőröknek adtak tartós elfoglaltságot.) Akkor egy darabig nem hallottunk Zsuzsa asszonyról.”
Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula