„A globalisták ereje tehát az, hogy hatalmas forrásokkal, felülről, centralizáltan szerveződtek és hoztak létre nemzetek feletti hálózatokat, amelyek az adott országokban a helyi sejtjeiken keresztül végzik tevékenységüket, s próbálják szétverni azokat a kormányokat, amelyek ellenállnak világtársadalmi törekvéseiknek. Nem vitás: őket nem korlátozzák a nemzeti sajátosságok, egységesek a világ totális átalakításának szándékában.
Igen ám, csak azzal nem számolnak, hogy a nemzeti és szuverenista erők is képesek arra, hogy összefogjanak, függetlenül attól, hogy ők valóban tiszteletben tartják egymás hagyományait, prioritásait, amelyek egyes esetekben valóban komoly vitákhoz is vezethetnek (lásd most éppen a V4-eken belüli konfliktusokat, különös tekintettel a magyar–lengyel nézetkülönbségekre a háború kapcsán).
Azonban a nemzeti erők nemzetközi együttműködését az az egyszerű körülmény segíti elő, hogy a legfontosabb értékekben mélyen egyetértenek, ilyen természetesen a nemzeti szuverenitás védelme, a migráció elleni fellépés, a keresztény értékrend, a hagyományos család tisztelete, az állam közjó iránti feladatainak elismerése – többek között.
Vagyis, a nemzetiek nem felülről, hanem alulról szerveződnek, nem egy központi akarat, egy elit által vezérelt hatalom mentén, hanem az önállóság, az egyenrangúság, a szuverenitás tiszteletben tartásával. De, ez a szerveződési mód mindig demokratikus marad, nem nyomja el egyik nemzet a másikat, hanem közösen lép fel a közösen vállalt értékrend megvédéséért.”
Nyitókép: Facebook