Nyolcvanhat elhatárolódó

„Nyílt levélben határolódott el Vidnyánszky Attilától, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökétől nyolcvanhat diák. Juj! El-ha-tá-ro-lód-tak. Mintha ez idáig – ők nyolcvanhatan meg Vidnyánszky – közös határok között léteztek volna, sziámi ikrekként, netán perszonálunióban. Máskülönben miért kellene elhatárolódnia egyik embernek a másiktól? Nem értem. Mégis: a nyolcvanhat darab, rettentően szabadelvű, mások nézeteire rendkívül nyitott diák rituálisan elhatárolta magát az egyetem egyik vezetőjétől, aki egy zárt körű fórumon el merte mondani saját, külön bejáratú véleményét.

Igaz, volt már ilyen. Másról sem szólt a kilencvenes évek, mint hogy SZDSZ-es »értelmiségiek« elhatárolódtak ettől vagy attól, illetve másokat szólítottak föl ugyanerre.

S ha ez elmaradt, cikket írtak vagy írattak a New York Timesba. Csodálatos időszak volt. Kár, hogy azok az évek elmúltak, az SZDSZ pedig kimúlt. Ám a szelleme itt lebeg, s éppen másokba leheli bele az elhatárolódás édes művészetét.

Mit is mondott Vidnyánszky? Ezt: »Egy ideje pontosan láttam, hogy az SZFE átgondoltan központi bázisa annak a rendszernek, amit a liberálisok kiépítettek maguknak. Utánpótlást képeznek, elég megnézni a tüntetések résztvevőit, ahol a színházi és a filmes szakma ott van az élvonalban. A hisztéria amiatt volt, mert az egyik utolsó bázisukat foglaltuk el. […] Akik innen kikerülnek, másik hangnemet és másik gerincet fognak képviselni. […] A diákok áthangolása nem egyszerű dolog.«

E gondolatokkal az a legnagyobb baj, hogy igazak. S kevés dolog bosszantja jobban a balliberálisokat, mint az igazság.

Vidnyánszky halálpontosan írja le az SZFE-n évtizedekig uralkodó légkört. Azt, hogy egy szélsőséges, agresszív, belterjes balos klikk megszállva tartotta a hazai színházi és filmes élet kulcsintézményét. A végeredmény ismert: a Kapa–Pepe-színvonalig sikerült leküzdeniük a magyar filmgyártást. Ezt az elviselhetetlen dohszagot szellőztette ki végre az Orbán-kormány 2020-ban, s a huzat szerencsére kivitte a fő kirekesztők zömét. Ezért robbant ki akkoriban a »Freeszfe« fedőnevű hepciáskodás, mégpedig Szrgya Popovics Útmutató a forradalomhoz című felforgatókönyvének útmutatásai szerint, ám hamar unalomba fulladt.”

Fotó: Földházi Árpád