Remek alap lehetne például a korábban privatizált temérdek termőföld újraállamosítása, de a szövetkezetek támogatása is hasznos lehet társadalmilag e tekintetben.
„Tekintve, hogy az élelmiszerárak aligha fognak varázsütésre, önmaguktól visszarendeződni olyan szintre, hogy a vásárlóknak ne kelljen rohamosan elértéktelenedő bérük egyre nagyobb hányadát a boltok kasszáinál hagyniuk, a kormánynak további piacbefolyásoló intézkedéseket kell hoznia.
Ne álljunk meg tehát félúton! Amennyiben ugyanis a kormány kizárólag a kiskereskedelmi árakat korlátozza, a költségeket a kiskereskedőkre vagy akár a termelőkre hárítva, akkor az adott szereplő – amennyiben tevékenysége jövedelmezősége egy bizonyos szint alá csökken, tehát a tulajdonosok befektetett tőkéjét nem tudja az elvárt módon szaporítani – kivonulhat az ágazatból vagy az adott piaci szegmensből. Magyarán ha egyre több termék árát korlátozzák, és az adott üzlet nem tudja a további termékek árrésével kompenzálni az ársapkás termékek kereskedelméből fakadó veszteségeket, akkor egy idő után dönthet úgy, hogy lehúzza a rolót.
Ugyanez igaz a termelési és kereskedelmi lánc további szereplőire is: ha az élelmiszerüzem nem tud rentábilisan, a befektetők számára jövedelmező módon termelni, mert a termékei felvásárlási ára nem tudja fedezni, hogy drágább az energia, a béreket már nem lehet jobban leszorítani, stb. akkor az adott termelő felfüggesztheti működését. Ugyanez igaz a mezőgazdasági termelőkre – habár a nagygazdáknak egyelőre láthatóan nincs félnivalójuk.
Na de akkor hogyan lehetne biztosítani az ellátásbiztonságot és a megfizethető élelmiszerárakat? A fentiekből értelemszerűen következik, hogy az élelmiszer-termelés és kereskedelem kommodifikációja okozza a problémát. Vagyis az, hogy a tevékenységeket – túlnyomórészt – profitorientált cégek végzik, melyek számára addig fontos a termelés és az ellátás fenntartása, míg elérhető vele egy bizonyos profitráta, és a cégek tulajdonosai keresni tudnak rajta.
Logikus tehát, hogy az alacsony árakat és a biztos élelmiszerellátást a termelés és kereskedelem tőkelogika alóli kivonásával lehet biztosítani – magyarán ha Magyarország kormánya nem akar megállni félúton, ideje fejlesztenie az állami gazdaságokat és élelmiszeripart. Ehhez remek alapot nyújthatna például a korábban privatizált temérdek termőföld újraállamosítása, de a szövetkezetek támogatása is hasznos lehet társadalmilag e tekintetben.”
Nyitókép: Facebook
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
„Messziről is látható gazdasági növekedés várható jövőre Magyarországon” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
