Vona Gábor szíves figyelmébe

„A legutóbbi Öt-ben Gábor azt fejtegette, hogy x számú elbukott sajtópernek legyen következménye – méghozzá anyagi –, hiszen a bíróságokat mindenki elfogadja objektív ítélőszékként. (Remélem, tartalmilag jól idéztem az okfejtést.)

Ez egy igen klasszikus hiba. A következtetés talán megállna, ha a premissza igaz lenne – de miből gondolja, hogy mindenki elfogadja objektív ítéletként a bírósági ítéleteket?

Mondok két példát gyorsan. Az egyik esetben videó-és hangfelvétel van valamiről, amit egy médium lehoz, majd a bíróság úgy ítél, hogy ami a videó-és hangfelvételen látható, az nem történt meg.

A másik esetben egy médium megírja, hogy a következő hetekben informácói szerint egy politikus milyen tisztségeit fogja elveszíteni, ezek mindegyike valóban megtörténik az anyag publikálását követő hetekben, majd a bíróság úgy ítél, a médium hazudott (holott »objektív« bizonyíték van az ellenkezőjére, mert a »jósolt« dolgok megtörténtek).

Miért is fogadná el mindenki a bíróságokat objektív fórumokként? Ez a józan ész szempontjából is nonszensz: a bírák is emberből vannak, vannak elfogultságaik, vannak számukra kedves és nem kedves dolgok, és valószínűleg a székletük is büdös, mint mindenki másnak. Attól, hogy »bírák«, nem lettek istenek, nem az Olümposzról szálltak le közénk, nem tévedhetetlenek vagy objektívek. Nem azért fogadjuk el az ítéletüket, mert azok objektív értelemben megállják a helyüket, hanem mert van egy jogrend, és abban bizonyos esetekben döntést kell hozni. Aki tiszteli a törvényt, az elfogadja a döntést, de »nem« azért, mert egyetért vele, vagy mert az »objektív« értelemben »igaz« lenne. Ez kellemetlenség, de kisebb, mintha keresnénk a mindig mindenkinek megfelelő törvényeket, amelyek viszont nem léteznek. Az átlagember számtalanszor anyázik a rá kiszabott bírságok/ítéletek miatt, és nem kevés esetben – objektíve – igaza is van, csak épp a törvény vagy a bíró mást mond.

És még a törvényeknél is szubjektívebb egy bírói ítélet. Röviden: nem azért fogadunk el egy bírósági ítéletet, mert az igaz, vagy »objektív«, hanem azért, mert ítélet. Ez ennyire egyszerű. Ez a civilizált, rendezett élet szükségszerű kényszere, nem pedig az égi igazságosság megtestesülése.”

Nyitókép: Képernyőfotó